Nemrég megnéztem egy filmet a :mama kicsi fia-cimüt!Volt benne egy kijelentés:azért vagy féltékeny édesanyád udvarlójára mert félsz hogy elveszited édesanyádat aki minden kivánságodat leste,és te most 29évesen az ö életét akarod bosszuból tönkre tenni azért mert nem mered élni a saját életedet,félsz a saját életedet élni!Ez a kijelentés engem megfogott mert én is 36 évesen még a szüleimnél lakom!A kérdésem az hogy milyen az az ember aki nem meri élni a saját életét,aki fél élni önmaga saját életét!?
olyan aki mèg inkàbb anya szoknyàja mellet marad a biztonsàg kedvèèrt,mert fèl onnàllo èletet èlni.kooly pàrkapcsolat nèlkul,szereti ha irànyitjàk,mert onnàllo dontèshozatalra kèptelen.
azèrt azt megkèrdezhetem hogy 36 èvessen mèg nem alapitottàl csalàdot?!
2012. dec. 30. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 A kérdező kommentje:
Talán szégyen talán nem,sajnos még nincs családom,dolgozni dolgozom de mivel nem teng bennem tul az önbizalom,sokszor vagyok bizonytalan még ennyi idösen is,az embernek ennyi idösen már be kellene nöjjön a feje lágya de én ugy érzem még mindig nem találtam meg önmagamat!
2012. dec. 30. 22:09
3/7 anonim válasza:
Szerinted milyen ember?
2012. dec. 30. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Nem feltétlen döntésképtelen, lehet egyszerűen csak kényelmes is. Mennyivel egyszerűbb, ha van aki kiszolgálja. Szerintem van ennél rosszabb is-amikor van család, külön lakás is, de mégsem megy el az illető anyu szoknyája mellől, mert úgy kényelmesebb.
Nem világ tragédiája, hogy még nincs saját családod, de fejben azért tudatosan kéne rá készülnöd (ha szeretnél családot), milyen is saját lábra állni.
2012. dec. 30. 22:15
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 A kérdező kommentje:
Szeretnék saját családot,mint minden normális felnött ember,én is vágyom rá,és nyilván ez igy természetes,de mindig irigyeltem azokat akik már huszonévesen söt tizenévesen annyira hinni tudtak magukban,vagy valamiben!Én ilyen téren elég szkeptikus vagyok,elég kevés siker élmény adatott meg élt éveim alatt,többször ért kudarc mint siker talán emiatt csappant meg az önbizalmam és hitem saját magamban!Szeretnék felnőni végre de foggalmam sincs hogyan tegyem!
2012. dec. 30. 22:21
6/7 anonim válasza:
Én viszonylag fiatalon mentem férjhez, de nem azért mert olyan sok önbizalmam lett volna. :) Arra ne várj, az emberek többségének vannak magával ill. a jövőjével kapcsolatos kétségei. És sajnos problémái is. Szerintem igazán önállóvá akkor válik valaki, amikor saját családja lesz (persze ez is mindenkinél különböző mértékben sikerül, van aki naponta hazamegy anyuhoz, van aki félévente egyszer benéz a szülőkhöz)
Egy ember akkor teljesedik ki igazán, amikor családja lesz, legfőképpen amikor gyermeke születik. Normális esetben megnő az önbizalmad, vagy ha az nem is, felelős leszel másokért, és innentől nem kérdés, hogy sarkadra állsz-e, amikor kell, és felelősséget vállalsz-e a saját életedért-tetteidért, és a családodért.
2012. dec. 30. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 A kérdező kommentje:
utolsó kommentelőnek: abban igazad van hogy ha az ember felelöséggel tartozi valaki másért akkor nem gondolkodik csak cselekszik!Ez az egyetlen amit biztosan tudok és érzek magamban hogy ha valakit szeretek,vagy közel áll hozzám és segitségre szorul nem tudnék nem tudok ölbe tett kézzel ülni ha tudom hogy segithetek neki!Csak néhány ilyen példa:idös szüleim betegesek,mindketten segitségre szorulnak,anyám lábtörött, én vittem kórházba,hetente többször mentem hozzá,most naponta hordom gyógytornára,unokaöcsém születésétöl kezdödöen segitek a testvéreméknek,öcsköst olykor hozom viszem iskolába ha szülei dolgoznak és az iöbeosztásuk olyan hogy nem tudják megoldani,szóval gondoskodó ösztön vagy hajlam,nem istudom meik a helyes,de valamennyire van bennem ugy érzem!
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!