Valami baj van velem? Miért vagyok mindig ilyen agresszív és csendes?

Leginkább az osztálytársaimmal vagy ok ilyen, hogy amikor hozzám szólnak, csak durcás vagyok és alig szólok hozzájuk pár szót. De amúgy amikor osztálykiránduláson vagyunk vagy valahol, akkor kedves vagyok velük, meg minden, de ahogy az iskola kapuján belépek, olyan szar lesz az egész közérzetem, mindenkivel bunkó vagyok, már az is idegesít, ha hozzám szólnak. Mondjuk a történethez az is hozzátartozik, hogy régebben sokat csúfoltak, alsóban az osztálytársaim, felsőben meg pár gyerek, akik már nem oda járnak. Azóta igaz, hogy az osztálytársaimmal is jobb lett a kapcsolatom valamivel, mert már nem érzem magam annyira kiközösítve, mint régebben, de akkor is mindig egyedül érzem magam. Főleg azért, mert az osztályban senkivel nem érzem úgy, hogy szívesen barátkoznék, mindenkinek meg van a maga klikkje, csak nekem kell lógnom mindig ugyanazzal a lánnyal, vele mondjuk az utóbbi egy évben elég jó barátnők lettünk, de még is úgy érzem, hátráltat egy kicsit. Szóval bírom meg minden, csak közbe nem is érzem magam annyira jól a társaságában, mert ő inkább olyan nagyon csendes fajta, nekem pl. igényem lenne arra is, hogy fiúkról beszéljünk, de amikor néha megemlítem neki, hogy XY tök cuki, csak annyit mond rá, hogy bocs, de idegesítem őt, amikor ilyenekről beszélget. Engem meg pont az idegesít, hogy vele meg semmiről nem lehet beszélni, hanem egész nap csak üldögél és tanul vagy rajzol. Szóval így nem passzolunk össze annyira.

Bocsi, ha kicsit zavaros lett, de ezt érzem és úgy érzem, nincs senki, akiben megbízhatok és akinek elmondhatnám a dolgaimat. Miért vagyok ilyen? Próbálok kedvesebb lenni a többi osztálytársammal is, de nem megy, tisztára olyan érzés, mintha másik bolygóról jöttek volna. Velem van a baj? Mit tudnék csinálni?