Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Az emberek milyen izgalmakra...

Az emberek milyen izgalmakra vágynak?

Figyelt kérdés

Én élem a világomat, a feladatommal, ami most a tanulás, és jó dolognak tartom, hasznosnak és fontosnak; a hobbijaimmal és az átlagnál ugyan kevesebb baráti programmal, de azért azok is vannak.

Vannak barátnőim, van szorosabb és kevésbé szoros, van, akivel kevésbé tudjuk elfogadni egymást és van, akivel nagyon.


Nem egyszer kaptam meg, itt is, "élőben" is, hogy hogyan bírom ezt az unalmas életet; meg hogy "nincs életem", meg bánni fogom az elszalasztott fiatalságot stb-stb.

Bevallom, ezek a beszólások eléggé frusztrálnak, és elbizonytalanítanak.


Pedig szerintem nekem van igazam.


Nem értem, milyen izgalmak kellenének?

Buliból buliba rohanás, a hobbijaimat feladva, a tanulást mellőzve; úgy is, ha fáraszt, úgy is, ha nem az én közegem?

Vagy mindenféle párkapcsolatba bele kellett volna mennem, ha szerelmes vagyok, ha nem, ha tetszik, ha nem, ha kívánom, ha nem?


Én úgy gondolom, a minket körülvevő emberek -- és a velük töltött idő - egyedüllét aránya magánvéleményem szerint igen változó kellene legyen személyenként --; a feladatunk, feladataink (amiket meg kell próbálni szívből, szívesen csinálni) és az érdeklődéseink alapból eléggé színessé teszik az életünket saját magunk számára.

Kívülről meg... kívülről szerintem addig jó, amíg unalmas az életünk.


2012. dec. 21. 16:13
 1/2 anonim ***** válasza:

ez ellenvéleménynek fog tűnni, de a kérdéseddel egy olyan témát ragadtál meg, ami engem napi szinten foglalkoztat: egyrészt, egy átlagos élet kb. abból áll, amit leírtál, ez teljesen rendben van. viszont én személy szerint nagyon fontosnak tartom a kapcsolatokat: a kortársakkal, ellenkező neműekkel. a szerelmeket, barátságokat, futó kalandokat, szerintem ezek adják meg a fiatalság-élmény egy nagy részét, ezekre emlékszünk majd vissza idős korunkban. az izgalomra, az érzelmekre, a pezsgésre. úgy 17 éves koromig bővelkedett az életem ilyen társasági élményekben, de már évek óta alig van részem ilyenben, és rettentően hiányzik, sokszor unalmasnak érzem az életem, hiába járok egyetemre és vannak barátaim. sokat vagyok egyedül, jó mélyen benne vagyok a komfortzónámban, és hiába vagyok el így gond nélkül, nagyon érzem a hiányát a pörgésnek. szerintem ezek kardinális élmények egy fiatal számára. (persze az igazi érzésekre gondolok, pl egy komolyabb kapcsolatra, nem arra, hogy összefeküdj mindenkivel)

20L

2012. dec. 21. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:

Én sosem voltam benne a pezsgésben. Nem is vágytam, nem is bánom, most se vágyom.


Nem fejlődtem volna sok számomra fontos dologban, nem értem volna el eredményeket. Nem lett volna időm a hobbijaimra, a tanulásra, sportolni még ennyit se tudtam volna.


Tisztában vagyok vele, hogy van, akinek belefér. Teszem azt, gyorsan tanul, buszon átolvassa már megtanulta, edz, buszon hazafele átolvas mást, már tudja, másnap haverozik, odafele buszon tanul. És még csak nem is fárasztja ez a futkosás.


Én ebbe az életmódba beleőrülnék. Tudom, mert heti pár program is fáraszt már.

Ráadásul buknék, mert egyszeri átolvasás arra elég, hogy a témakör maga leessen, a tartalom már nem marad meg.



A fiatalság-élményhez szerintem az tartozik, hogy még egészséges vagy (legalábbis ekkor vagy a legegészségesebb), még lehetsz felelőtlen bizonyos dolgokban. Nem vagy felelős, csak magadért, nem kell ellátnod, csak magadat, magadat is csak félig. Tele vagy álmokkal és reményekkel, tervezed akár a leendő villádat, mit hogyan fogsz csinálni; és nem kell a gátakra gondolni.

Nekem ennyi elég.

Visszaemlékezni meg? Úgy érzem, erre a kevés kalandomra is van mire visszaemlékeznem. Nem kell ahhoz több pasi, ivásos bulik, minden hétvégén buli, stb...



Szerintem ott kezdődik a probléma, hogy meg akarunk fogalmazni mély lelki dolgokat, amiket nem kellene. Végiggondolni azt, amin nem kéne gondolkozni.

És sokan egy nagy űrt éreznek.



A másik pedig...

Szerintem igenis egy embernek elég a kevés is, amíg nem tapasztalja, milyen a sok.

Hülye példa, de szerintem jó az életre is.

Megelégedtem a Penny-s 100 forintos csokival is évekig. Volt rendesen íze, illata, minden. De mióta többször veszek dugiban csokit magamnak, és többet eszem Milkát is, ízetlennek érzem a 100 forintosat. Pedig előtte semmi panaszom nem volt rá, élveztem, örültem neki.

2012. dec. 22. 23:21

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!