Van értelme még élnem?

Egyszer már talán vitáztunk ezen a kérdésen, kedves raimhol felhasználó. De mégis, e sorok láttán újra el kell mondanom, mennyire rossz ilyesmit olvasnom.

Mindenkinek a saját problémái a súlyosak, mindenki másra vágyik, tehát azzal nem tudlak vigasztalni, hogy 21 évesen nekem sem volt még kapcsolatom, és bizonyos dolgok miatt igen nehéz is lenne, hogy legyen. De nem mondom azt, hogy ezen nem tudnék változtatni. Abban a "szerencsés" helyzetben vagyok, hogy csak az én saját korlátaim akadályoznak. De úgy érzem, ezeket magam nem tudom legyőzni, tehát mégis, valaki kell nekem, aki átlendít ezeken.

Lehet, hogy te sem tudsz kitörni valamilyen meghatározhatatlan ok miatt a helyzetedből. Próbálni kell, ha nem megy, akkor pedig megkeresni azt a valakit, aki erejével kilendít belőle. Amíg ezek nem sikerülnek, addig pedig történhet egyéb változás is.

Mindezek után csak annyit tudok mondani, hogy legyél kevésbé negatív szemléletű, hiszen nem igaz az, hogy senki sem szeretne – és magad mondtad, hogy meglenne benned a képesség, hogy többre vidd, persze lehet, hogy hiányzik ehhez valaki vagy valami jelenleg, de mindezt a ki nem teljesedett értéket nem szabadna eldobni. Egészen biztos vagyok benne, hogy néhány év múlva teljesen másként fogod látni, és sajnálni fogod, hogyha hülyeséget csináltál volna most. És mindazok is sajnálnák, akiknek akkor, vagy akár már most is, sokat jelentesz.

Nekem is, látatlanban, az a benyomásom, hogy én ezt nagyon sajnálnám.

Kapcsolatbalépést ajánlanék, ha emlékeim szerint már nem "vesztünk" volna össze egyszer itt a gyakori lapjain. Így viszont inkább elnézést kérek, hogy megint beleszóltam, de nem tudtam nem elmondani a véleményemet. Az őszinte, jószándékúő véleményemet.