Mit gondoltok mi számít tökéletes életnek?

Nehéz megfogalmazni mi a tökéletes. Az én gyerekkorom jó volt, a tini már kevésbé, ugyanis én (még mindig) kilógok a sorból, nem vagyok egy átlagember (goth vagyok, szerepjátékozom, eléggé művészlélek vagyok, stb)

Számomra a tökéletes az lenne, hogy együtt legyek a párommal, szép helyen legyen magánházunk, mindkettőnk munkája olyan legyen, amit szeretnénk ( jelenleg én biológusnak tanulok) vagyishogy elérjem a célom az egyetemen, én irányítsam az életemet, a mostani barátaimmal ugyanilyen jóban legyek évtizedek múlva is, és hogy mindig legyen pénz arra, amit szeretnék. (pl sok kutyát tartani és egzotikus helyekre utazni)

(Azért furcsa számomra, hogy fősulira jártál és mégis kozmetikusként fogsz dolgozni...ezek szerint neked a suli csak "valamit kellene csinálni" dolog volt?)

21/L

Mindenkinek mást jelent a tokéletes élet, mindenkinek mások a céljai, és persze nem mindent mi választunk meg sajnos (pl. milyen családban noljunk fel)

Nekem nincs tokéletes életem. Az apám elmebeteg alkoholista, de orulok, hogy már eljottunk... Anyámmal minden nap elottem veszekedtek, ordítoztak, vagy éppen nem szóltak egymáshoz. Apám mindig csúnya szavakkal rágalmazott, kiskoromtól kezdve, aztán ha azt mondtam hogy nem úgy van akkor megvert... Persze o állítja magáról, hogy jó apa meg minden, meg mennyire szeret, soha nem tenne engem tonkre, bla bla bla.. Hát egy részben miatta lettem lelkibeteg. Hiába akarom elfelejteni, az emberben úgy is ott maradnak a nyomok, a gyermekkor nagyon fontos része az életnek.

Megjegyzem, anyám mindig jól bánt velem, megvédett engem, mindig jó volt vele a kapcsolatom. Egy idoben neki is voltak olyan ossze-vissza férfiak az életében, akkor óriásit csalódtam benne, úgy éreztem egyedul maradtam, rossz társaságba kerultem, ahol kihasználtak, s még a mai napig félek toluk, félek kimenni az utcára, pedig már nem most tortént. Sok rossz dolog tortént az életemben, de nem a legborzalmasabb életet élem szerencsére... De annyi sok trauma ért, hogy azt hiszem már sosem gyógyulok ki teljesen, a mai napig képtelen vagyok az emberek szemébe nézni.

Ez eddig nem volt egy álomélet...

Mostanában már próbálok arra koncentrálni, amit akarok, keményen dolgozom érte, az álmaimat SOHA nem adom fel, álmodok, mint egy gyermek... Hálát adok mindennek, hogy nem ejtett fogságba a felnottek "reális" élete, és megmaradtak az álmaim.

Számomra az lenne a tokéletes élet, ha híres, sikeres énekesno lehetnék Amerikában, remélem, és tudom, hogy sikerul! Férfi nem kell az életembe... Sokat akarok jótékonykodni és segíteni azoknak, akiknek tényleg szukséguk van rá, nem akarom, hogy olyan gyermekkoruk legyen, mint az enyém volt...

Tudom, a hírnév áldozatokkal jár, de nekem megéri és orokkévalóságig jószivu maradok:)

Közhelyek nélkül: tökéletes az az élet, amibe nem kerül bele a stressz, az aggodalom, a szenvedés*. Minél kevesebb ilyen negatívum van, annál tökéletesebb az élet. 37f

_________________________

*mivel nem akarok közhelyeket, így nem emlegetem külön, hogy akár anyagiak, akár egészségi, akár párkapcsolati és családi dolgokra is vonatkozik egyaránt

Számomra annál tökéletesebb az élet, minél kevesebb a stressz, a csalódás, fájdalom. Mikor lány létemre beleszerettem egy másik lányba, akkor voltak bőven előítéletek. Mikor összejöttem vele, még több negatívumot kaptam az emberektől. Fájt is, meg nem is. Felhagytam a normál életemmel, csak hogy vele lehessek.De áldozatokat kell hozni a boldogságért. Én mindig is lemondtam nagyon sok dologról, hogy a nagy álmaimat valóra válthassam. Szerintem nincs olyan élet, ahol ne kéne lemondani valamiről, hogy elérjük azt, ami igazán boldoggá tesz. Sosem választottam a könnyebb utat.Gyerekként lemondtam a barátokról, mert inkább a modellkedéssel foglalkoztam. Sok időt elvett az életemből, mikor folyton fotózásokra, bemutatókra jártam. Nem akarok valami unalmas munkát, nem akarok férjhez menni, családot alapítani. Számomra ez túl egyszerű lenne. Amerikába fogok egyetemre jelentkezni, ha felvesznek, nagy álmom teljesül. Szeretnék sokat utazni a világban, sok embert, kultúrát megismerni, sok dolgot kipróbálni. Persze tudom, hogy mindez nem jár erőfeszítések nélkül, épp ezért rengeteget tanulok, gyarapítom a tudásomat. Nem is szeretnék olyan jó életet, ami csak úgy az ölembe hullik. Szeretek megdolgozni valamiért és látni az eredményt.

egy 17 éves lány

Akkor tökéletes az életünk, amikor megtaláltuk a saját utunkat, azt, amiért ide születtünk.

Lehetsz politikus, családapa, sorozatgyilkos, űrturista... csak Te magad érezheted, hogy boldog vagy-e, nincs általános definíció a boldog életre.