Kisebbségi komplexus?

Középiskolai haverommal akárhányszor beszélgetek interneten, mindig kissé erőszakos... mintha uralkodni akarna a másikon. Néha mond vicceseket is, néha úgy érzem "színes személyiség"... de ez el is múlik, amikor valami megbántja a lelkét és kiakad, mint egy elmebajos. Szóval alapjában véve valaki rendes vele, de olyat mond neki, amit nem szívesen fogad (nem feltétlen anyázás, vagy durva paraszt beszólás és oltás), túl komolyan veszi az egészet és képtelen szó nélkül tűrni. Szóval egy normális ember csak röhög rajta/visszaszól valamit, aztán vége, minden megy tovább. Ő megsértődik, kitörli a másikat, napokig nem szól a másikhoz, ha valamin besértődik.

Mindig mondja, hogy mit kéne csinálni... elmenni ide, elmenni oda, csinálni egy szervert, amin játszani kéne, aztán semmi sem lesz belőle. Alszik rá egyet és vége az egésznek, másnap másképp gondolja. Egyszer utálja az embereket, aztán meg akarja váltani a világot. Kicsit szélsőséges. Szóval nagyon sértődékeny, de ha ő ugat be, azt idővel általában megbánja, és pátyolgatja a másikat, akinek beugatott; pozitív érzéseket táplál felé. Komolyan sokszor, mintha maszkot hordana... nem értem ezt a gyereket. Azt meg pláne nem, hogy ugye előítéletes, valakiről megállapít valamit, aztán alig szól a másikhoz, merthogy "égő", de ha az a másik kedves vele, RÖGTÖN mást mond. És ezeket nekem is elecsetelte. Szóval szinte mindenkit az adott viselkedése alapján ítél meg "véglegesen". Nagyon szélsőséges hangulatingadozásai vannak.

Évekig tűrtem a baromságait, de már vége. Hónapok óta úgy érzem, nincs miért hallgatnom. Fárasztó és sokszor ijesztő (beteges). "Megizzasztja a lelket." (?)

Angol vizsgát sem tudta méltósággal, erősen várni. Amikor érezte, hogy mindjárt sorra kerül, egyre nagyobb lett a szája és remegett. Körülnézett, kereste a másik tekintetét, valamiféle megerősítést. Miután átesett rajta, könnyes szemmel és szinte mozdulatlanul, megmerevedve feküdt le a székekre és rakta magára és az arcára az újságokat. Ott feküdt 1 percig, mint egy csöves, aztán remegve, könnyezve KÍNRÖHÖGÉSBEN tört ki.

Meg egyszer gipszes kézzel jött be, azt mondta, valakit úgy arcon vágott, hogy be kellett gipszelniük. xD Máskor meg gézzel bekötött kézzel, mert "gördeszkázott" és elesett. Mindenki tudta, hogy poén, ő is úgy adta elő, de csak nekem mondta, hogy mi volt valójában. Hazafelé villamoson kinyögte (de azt is csak azért, mert látta, hogy nem izgat a dolog, meg ő maga), hogy a tacskóját valaki "felrúgta", mert odamászott a lábához, erre ő úgy arcon vágta a másikat, hogy megsebesedett a keze. Direkt nem kérdezgettem idővel és akkor látszott meg, mennyire fontos, hogy valakinek elmondhassa a dolgait.

MINDIG KELL MELLÉ VALAKI, akitől MEGERŐSÍTÉST KAP a lelke. KÉPTELEN egyedül hazamenni. Megőrül a magánytól. Emberek nélkül (legyen az akárcsak internet) nem tud hosszabb időt tölteni, belebolondulna.

Meg a kiskutyája kiszaladt az autók elé az útra és később azt mondta, MINTHA MEGÁLLNA A VILÁG. Leblokkol, úgy megijedt. Erről beszélek... minden ember megijed, de ő ennyire szélsőségesen reagál sokszor a dolgokra. Otthon jön igazából elő nála ez az egész. Mondom, mintha maszkokat viselne és ez fájna neki. Nem tudja megtartani a személyiségét, mintha szétesne néha. Ismerősök előtt persze mindig próbál vidámnak tűnni. Pl. egyszer elkísértem boltba, vett 1 vekni kenyeret, kiette a belét, a külsejét meg felhúzta az öklére, belevágott 3-mat a falba, az porzott és röhögött mint egy elmebeteg állat. Mondjuk az vicces volt... :DDD De az is egy olyan nap után, amikor olyan történt a kis lelkével, hogy ezt LEHETETT ELŐRE LÁTNI, hogy ilyen lesz. Ki fog valami törni belőle.

Mitől lehet ez? Kisebbségi komplexusa van? Nagyon szélsőséges sokszor a hangulata. Egyszer ölni tudna az idegtől és bosszúból, meg gyűlöli a másikat, máskor pátyolgatja és szeretgeti és akkor tényleg aranyos és rendes, jófej gyerek. Ez szinte mindig a másik hozzáállásától függ + hogy hogy éli meg az adott helyzetet. SZÉLSŐSÉGEKBEN. Nem mondanám, hogy depressziós, valami más... de mi?

Semmiképpen sem pszichopata, azok alig reagálnak valamire, ami nem érdekük. Meg nincsenek ilyen szélsőséges dolgaik. Pl. kiskutyája "felrúgása" miatt egy pszichopata/szociopata pont, hogy semmibe veszi (mert tényleg az), nemhogy majd emiatt csapjon meg valakit úgy, hogy az elessen. PLÁNE NEM "ÁLL MEG AZ IDŐ", amikor a kutyuli berohan a kocsik közé (veszek újat és kész/nem is kell kutya nekik...). Nyomorult lélek.

20/f.