Tényleg ilyenek az emberek? Vagy csak szerencsétlen környezetbe kerültem?

Az osztályban a lányok között az esetek kilencven százalékában úgy van, hogy ha az egyiknek van valami baja a másikkal, akkor azt nem hajlandó letisztázni az illetővel, hanem a háta mögött szép csendben elkezdi szítani ellene a többit.

A többiek, akik csak pletykák és feltételezések útján értesültek arról a kisebb konfliktusról, véleménye megváltozik az érintettről és később, az idő múlásával a dolog vagy elfelejtődik, vagy elkezdik kirekeszteni az illetőt a társaságukból.

Azért írom ezt le, mert tavaly az egyik lánynak is volt valami baja velem, de megbeszélni nem volt hajlandó, csak akkor amikor én rákérdeztem. Aztán az utolsó két hétben elkezdett mindenféle hülyeséget terjeszteni rólam, amiknek kb. a fele sem igaz, és most a egyes lányosztálytársaim azt mondogatják a hátam mögött, hogy én olyan kis "fura" vagyok. Persze eddig egyikük se tudta megindokolni h miért is vagyok fura.

Az emberek tényleg ilyen könnyen elhisznek mindent, amit hallanak? Miért olyan könnyű a másik háta mögött sunyiba kitárgyalni az ilyen helyzeteket? Az emberek egy része gyáva megmondani a másiknak a véleményét, ha a helyzet megköveteli, vagy csak a sunyiság kényelmesebb út?

Mit gondoltok?