Mért vagyok ilyen antiszociális?

ez akkor szokott előfordulni, ha téged gyermekkorodvba elnyomva tratottak. Mármint, bocsánat, erősen túloztam. Szóval ha vannak nagyobb testvéreid, akik mindig ügyesebbek voltak, mindig több barátjuk volt, mindig jobb gyerekek a szülők számára (legalábbis ezt a látszatot keltették számodra). Vagy amikor (nem írtad a nemedet) bajszosodni kezd egy fiú arcszőrzete és kicsúfolják, pedig tdjék mivel jár. Ez tutira pszichés ok. Vagy gúnyolódás középpontja voltál sokszor, vagy családi háttér. Igazából az életszemléleteden kéne javítani egy kicsit pozitívabb irányba. Én ajánlom neked a Titok c. könyvet. Mellesleg igazán örülhetsz annak, hogy van egy olyan ember az életedbe a családodon kívűl, aki ottvan melletted! remélem tudtam segíteni!

én is ilyen voltam nagyon nehezen barátkoztam nem bíztam az emberekben. aztán rájöttem hogy a szüleim is ilyenek és én ugye ezt a viselkedést láttam tőlük ezért lettem ilyen. mára sok munkával már sokat fejlődtem de még mindig van mit :)

Ugyanez a helyzet velem is, int az előzővel. Nekem is sikerült fejlődnöm, nyilván még vannak javítanivalók, de összességében érzem, hogy magasabb szintre léptem szociális viszonylatban. Egyébként nekem nagyon sokat segített, hogy bekerültem egy társaságba, ahol nagyon sokat tanultam. Megváltozott a felfogásom.

Velem is ez van. :( Nagyon gyorsan megítélem az embereket, csupán az alapján ahogy beszélnek, amilyen zenét hallgatnak. De nem tudok mit tenni, ettől a meglátástól szerintem nem lehet szabadulni. :) Egyébként simán lehet, hogy találsz majd olyan embereket, akik hasonlóak hozzád. Én pl. elmentem a barátommal egy rockkoncertre, és ott hozzám hasonló emberek voltak, ugyan azt szerették, mint én. Jó érzés volt. Persze nagyon sok hülye ember volt köztük is, de ilyen helyeken találhatsz 1-2 embert, akikkel jó barátságot lehet kötni. Csak ugye nincs minden ember közelében ilyen ember, barátságban meg elég fura a távkapcsolat. :D Amúgy nekem van vagy 3 barátom, de nem tudok mindenkivel jóban lenni, ez van. :/