Tényleg ennyire abnormálisan gondolkodom? (folytatás lent)
Részlet:
"mindennap bemegyek a munkahelyemre...beszélgetek a korosztályommal...az idősebbekkel...a fiatalabbakkal és mindenki egyforma...van EGY hobbijuk,ami körül forog az életük...ezenkívül az életcél: tanulni, dolgozni,család, nyugdíj, halál. És én úgy érzem hogy agyhalott idióták járnálnak körülöttem a világban...mindenki ezt a mókuskereket tapossa és siránkoznak rajta, hogy sz*r az élet, de ha azt mondom: gyere velem, lépjünk ki...akkor befosnak...nekem is elegem van. Kinek kell ez a sz*r, hogy mindennapom ugyanolyan legyen? Besokkaltam. Amint lehet lelépek egy táskányi cuccal és egy levelet nem fogok ide visszaküldeni. Csinálom amit akarok.
csak szomorú vagyok, hogy senki
más nem így gondolkodik ahogy én.
Mindenkit irányít valaki.
Persze, mindenki vágyik az életre, de ha el kell indulni? semmi.
Csak megy a kifogás, elvannak a kis szánalmas mókuskerekükben és egyre jobban foszlik a remény, hogy találok egy havert aki tesz is ezekért, netán egy álom, hogy egy lányt aki utálja ezt a mókuskereket."
Mi a baj velem? Akárkinek felvetem ezt a véleményem, igazat ad és folytatja az "életét" ahogy volt. Tényleg velem van a gond és mi?
válasza:
válasza:Persze én is szeretnék utazni, de az anyagi biztonság a legfontosabb. Az én családom nagyon kikészülne ha azt mondanám jövő hónapban elindulok pár év múlva tali ugyan itt.
Na meg én szeretnék saját családot, férjet és gyerekeket. De ez az életforma amit te leírtál nem fenntartható.
Szívesen rááldoznék az életemből 1-2 évet ilyesmire, de utána ha le kellene telepedni valahol akkor megtudnám tenni?! Utána képes lennék 1 helyben leélni a fél életem?
Nem.
Akik dolgoznak, azok nem véletlenül teszik azt. El kell tartaniuk magukat. Szinte mindenki tartozik valakinek. Mindenki pénzből él. Amikor te rácsapsz a hasadra, hogy mennyünk és találsz egy társat.. Elindultok elmentek mondjuk 2 országba de kifogytok a pénzből nincs utánpótlás maximum annyira amennyiből haza tudtok jönni. Oké haza jöttök, de itt se vár titeket semmi. Nem lesz munkátok, esetlegesen nem lesz hol élnetek.
Nehéz egy ilyen álomért feladni az egész addigi stabil életed egy bizonytalan életre, ami csak a szerencsén múlik.
És ez biztos anyagi csőddel járó álom. Ha vége a kalandozásoknak nincs a kezedben semmi csak egy lakókocsi. Lehet, hogy a szíved és az elméd teli van élménnyel, de attól még éhen halhatsz.
"ez az életforma amit te leírtál nem fenntartható. "
ez az élet talán nem fenntartható.
A mókuskerék meg nem élet.
lehet választani.
válasza:Végig olvastam és örülök hogy nem vagyok egyedül a számomra jó életstílustól.
Sajnos nem tudok mindenkinek reagálni az írására, de jól esik ezt olvasni.
Amit viszont elmondanék az a két dolog, hogy akinek van családja, persze ne hagyja ott...de ha olyan életet szeretne amilyet én...akkor minek lépett bele a családalapításba?? Ez az egyik. Szerintem előre kell tudni mit akarunk, nem csak sodródni a világba.
A másik az anyagi biztonsággal kapcsolatos és a családalapítással szintén. Az anyagi biztonságról annyit, hogy bizony sok-sok munka van - főleg informatikai - amiket bárhonnan elvégezhetsz a világban így az anyagi csőd azért elkerülhető. Épp azon jár mindenem gőzerővel(tanulok) hogy eljuthassak olyan szintre, h nem kell bejárnom dolgozni, de ha ez megvan...éppen ezért tetszik a mechanotrikával kapcsolatos komment. Én is ezer ötletet felvetettem ismerősöknek amivel vállalkozhatnánk, de semmi. amint mondom hogy van munkám srácok:
Mi az, mi az, mi az?
Meg kellene tanulni Photoshopot használni és akkor tudjátok megcsinálni...na akkor egyből lepasszolják. Inkább munka nélkül maradnak, csak tanulni ne kelljen.
Igen, ehhez folyamatos bejövő pénz kell, amit 5-10 év kemény munkával(nem 8 órás parancsra végzendővel, hanem kreatív a teljes állás mellett akár) össze lehet hozni és lehet menni a világba utána.
Családot alapítani meg...miért kell ahhoz letelepedni? Ne mondja senki hogy a gyereknek nem tesz jót ha világot lát már kisgyerekként.
válasza:Nem tudom ezért szeretném ha elmondanád, hogy miért nem jó egy gyereknek egy luxuslakóbusszal a családjával utazgatni a világban? Új embereket megismerni, ezer barátot szerezni mindenfelé stb.
0Nem a fogjunk egy málhazsákot, húzzunk bakancsot és irány stoppolni életstílus érdekel, ez felnőttként nem vállalható. Hanem kilépés abból a "normális" mókuskerékből amit a kérdés elején leírtam.
Nem arról beszélek, hogy egy-két évet elszórakozgatok aztán élem tovább az unalmas átlag életét(akkor adtam a sz***ak egy pofont), hanem arról hogy élek egy igazi életet.
válasza: válasza:De ezen a családalapítós, gyereknevelős mizérián kívül abszolút támogatom az ötletet. Kicsit olyan, mint egy zarándoklat, lelki megtisztulás, kultúrsokk. De nem egész életen át.
Kell a léleknek egy kis malomkerék is.
Számomra az elképzelhető megoldás, -a saját életemben - hogy most suli után elmenni 1-2 évre felfedezni, megtapasztalni, átélni. Aztán letelepedni családot alapítani, gyereket nevelni. Mikor az a gyerek már elég nagy, és a háta mögött nem csak a szülei vannak biztosítéknak, akkor újra bele csapni.
Én a gyerekem mentális és fizikai egészségéért 20 évre az összes vágyamat, álmomat és célomat feladnám. 20 évesen már az a gyerek is lábra tud állni kisebb, nagyobb segítséggel. Utána meg addig utazhatok ameddig ketté nem áll a szemem.
Egészséges egyensúlyt meg kell tartani. Az a bizonyos mókuskerék sem véletlenül lett kitalálva.
Az előző kommentelő voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!