Most mihez kezdjek az életemmel?

Márciusban szakítottam a barátommal (hál Istennek, mert egy szemét volt). Utána minden jobb lett. Újra elkezdtem társaságba járni, barátaimmal többet találkoztam. Annyira, hogy legjobb barátok lettünk ismét. 4 hónapig a legszebb volt minden. Mindent együtt csináltunk. DE!! 4 nappal ezelőtt kiderültek dolgok. Bevittem a társaságba egy embert, akit 5 éve ismerek, és jóba lett az én baráti társaságommal. Ami okés is lenne, nem vagyok féltékeny rá. Csakhogy besarazott előttük, eljátszotta, hogy én mindenben rosszabb vagyok, hisztis, szemét, stb. És csütörtökön nagyon összevesztem mindenkivel a társaságból. Igaz, hogy én is vágtam hozzájuk undorító dolgokat, de idegességemben, kínomban már nem tudtam mit csinálni. Utána közölték velem, hogy egyikőjüket se keressem soha többet és milyen undorító ember is vagyok én. Én próbáltam elmagyarázni, hogy nem igaz, amit ez a "behozott" emberke mondogat rólam, de nem hisznek nekem. Nagyon fáj.... Nagyon-nagyon-nagyon. Nélkülük nem élek. Írtam nekik levelet, amolyan búcsúzásként. Tudom, hogyha így el tudtak hagyni, engem, akit több éve ismernek, ellenben a negyedik emberkével, akit 4 hónapja....akkor nem érdemes foglalkoznom ezzel, de MÉGIS! megőrülök a fájdalomtól.

Mit kezdjek most magammal? Tényleg én lennék a szemét? Mindössze annyi a bűnöm, hogy néha tényleg sértődékeny vagyok, de ezt azelőtt is tudták, mielőtt a negyedik "barát" megérkezett volna....

Ja és még egy talán fontos infó: én lány vagyok, ők fiúk....

20/L