Van így értelme élni 25 évesen?

Miért nincs munkád? Mi a végzettséged? És hol van az a lepukkant falu? Élni meg van értelme. Most nem a legjobb időszak van, de még rengeteg idő van, lesz majd jobb is!

az a baj, hogy abszolút csak a rosszra gondolsz. nem tudsz elköltözni? nem hiszem. Csak van valaki, aki tud segíteni egy közeli városban, hogy ott élj egy pár hetet, keress munkát egy nagyvárosban, utána keress szobatársat vagy egy szobát, és tessék összekapni magad. Az öngyilkosság nem megoldás. Ez csak a legegyszerűbb módja, hogy feladd. Ha meg akarod tenni, tedd meg, nem tartalak vissza, és lebeszélni sem akarlak. Sajnálom, hogy monoton és szürke az életed, de van, akinek rosszabb, rákos, szenved, anyám 43 évesen lehet, hogy lebénül agyvérzés miatt, mégsem akar meghalni. Ő mit szóljon? kapd össze magad, nézz munka után. tudom, hogy 5 éve nincs, nem hívnak vissza, nem vesznek fel stb, de akkor sem ez a megoldás. Nem sajnállak, mert azzal megerősítem, hogy neked milyen sz.r, és azzal nem segítek, azért vagyok ilyen durva. Mert gondolom, jó, ha sajnálnak. De ezzel senki nem segít rajtad. Kapd össze magad, ülj a gép elé, és csinálj valamit. Anyósomék is kis faluban laknak, de ott is csak csinálnak valamit az emberek. Biztos nálatok is van napszám, vagy takarítás, vagy bármi, szedj össze egy kis pénzt és irány az élet. Ennyit tudok innen érted tenni, szurkolok Neked!

Ilyen hozzáállással valóban a kötél a legjobb megoldás. Aki akar az tud változtatni az életén. Te erre lusta vagy, inkább várod hogy a szádba repüljön a sült galamb. Arra meg hiába vársz. Ha akarsz valamit akkor tenned is kell azért hogy elérd. Kockáztatni kell. De te inkább otthon siránkozol. Az ilyen meg is érdemli a sorsát.

A hozzá állásoddal van baj. Nekem 2 éve nincs munkám, igaz én folyamatosan kerestem a munkát 50 km-es körzetben nem érdekelt hogy sokat kell utazni korán kell kelni de pár hónapig csináltam volna aztán a megszerzett pénzemmel kezdőtökének költöztem volna közelebb. Nekem az volt a gondom hogy 1 darab érettségim volt semmi más. Nekem is kevés barátom van, de legalább van barátnőm nincs de egyenlőre nem is baj majd lesz, most egyenlőre magamat akarom helyre hozni. Én járok szakképzésre 1 hónap múlva minden meglesz ha igaz. Én mindig jókedvvel megyek a haverjaimmal barátaimmal kicsit kikapcsolni és nem hagyom hogy unatkozzak itthon ha éppen nincs semmi dolgom, akkor keresek magamnak. A lényeg az ha lekötöd a gondolataidat és találsz egy hobbit akár egyedül akár társaságba nézegetsz szakképzések után, valahol csak találsz akkor szépen el lehet indulni felfelé. Nekem jól jött ez a kis tanfolyam egy jó társaságba kerültem miatta meg már 2 helyre is próbálnak beajánlani és lehet a vizsgám után már mehetek is dolgozni ha minden igaz. Valahol el kell kezdened neked is mert ha csak ülsz otthon és csak a neten molyolsz azzal nem leszel előrébb. Az igaz hogy pocsék egy helyzet van itt de ha igazán keresed a lehetőségeket akkor biztos találsz is valamit. Ha lennének ismerőseid haverjaid akkor ők is betudnának ajánlani valahová, sosem tudhatod mit hozhat az éálet, de ha öngyilkosságon agyalsz akkor tényleg nem mész majd sokra és még 50 évesen is otthon fogsz ülni egyedül minimálbéren fogsz éhezni és se férjed se gyereked semmid nem lesz csak egy magányos vén asszony leszel majd aki olyan idegesítő lesz hogy mindenki elüldöz maga körül. De ha most össze szeded magad mert még fiatal vagy akkor jó esélyeid lehetnek. Sok sikert!

A kérdés szempontjából mindegy, hogy mi a végzettséged? Ha így gondolod, akkor a hozzáállásoddal vannak komoly bajok. Akkor mi a kérdésed lényege? Csak megerősítést vársz arra, hogy öngyilkos legyél-e?