Neked mi az életcélod? Számodra mit jelent az élet? Mi tesz boldoggá? Mit akarsz elérni?

az életcélom az hogy minél többet boldog legyek, mások szemében maradandót alkossak, az emberek örömmel gondoljanak rám, és büszke lehessek saját magamra.

mit jelent számomra az élet? na ez egy jó kérdés, nem igazán tudnám megfogalmazni. egy olyan valami ami mindig kínál új lehetőségeket, végtelen variációja van hogy merre induljak tovább és mi történjen velem és teljesen kiszámíthatatlan. ugye egyszer fent egyszer lent...igyekszem minél többet fent lenni és egyre jobb lenni mindenben. mint egy játék aminek több milliárd játékosa van, mindenki játssza, és egy olyan valaki akarok lenni aki kitűnik a többi közül

mi tesz boldoggá? sokminden, apróságok. ha elismernek bármilyen téren. akár ha valaki azt mondja hogy felnéz rám és példaképként tekint rám mert attól érzem hogy valamit jól csinálok. ha valakinek aki számomra fontos örömet okozhatok. ha bármilyen téren sikereket érek el és büszke lehetek magamra.

mit akarok elérni? hogy a tőlem telhető legjobb legyek abban amit akarok, hogy egy olyan valaki legyek akit ha kívülről ismernék felnéznék rá. és természetesen hogy boldog legyek és az élet minden lehetőségét kipróbáljam

3. vagyok újra

nekem csak az értékrendem kicsit más sokszor mint a "társadalom által elvárt" ezért is nem vagyok életmódilag egy követendő példa, mégis sokan annak tartanak. a saját elvárásaimnak megfelelek és úgy vettem észre hogy hiába nem foglalkozom a sulival és alig vagyok otthon, hiába vannak káros szenvedélyeim, mégis az emberek elismernek és tisztelnek. bár nem e miatt hanem a személyiségem miatt amihez ezek is hozzátartoznak és az az amit maximálisan próbálok fejleszteni ugyanis pszichológia irányába szeretnék tovább menni, és az életmódom is segít abban hogy kiismerjem a lehető legjobban magamat és másokat ( most 18/F vagyok jövőre érettségizem)

ez a verseny felfogás tetszik, mert ez azt jelenti van benned kűzdőszellem és motiváció, ami belőlem pl sokszor hiányzik. pontosabban ha valamit akarok megszerzem megteszem stb de ha vmit kényszerből vagy kötelességből kell tennem hidegen hagy. a másik ami jellemző még rám ilyen felfogás terén hogy nem szeretem "a kitaposott utat" járni, bárkit is követni, inkább kialakítom a saját utamat. sokkal nehezebb, de mégis szabad, kötöttségektől mentesebb és sok mindent megélek ezáltal.

gondolom azért nem ismertek akkor el mert eleve magasak az elvárások, és ahogy látom te is elég magas elvárásokat állítasz saját magad számára.

egyébként érdekel ez a téma szívesen beszélgetek erről:)

hát nekem már a környezetem, családom beletörődött abba hogy nem igazán lehet korlátolni de ezt már elég fiatalon elkezdtem hogy keressem a saját utam. nem egyszer hibáztam és rosszul jártam (apróságoktol egészen a legdurvább dolgokig) de semmit sem bántam meg, azáltal hogy önfejű voltam és mindig ellentmondtam mindenkinek, rengeteg tapasztalatot szereztem mindenben.. de ebből a túlzott szabadságvágyból hátrányom is származik, ugyanis nem bírom elviselni ha valaki "fölöttem áll" vagy próbál parancsolni nekem. fiatal korom ellenére rengeteg munkám volt már ( idegenvezető, tolmács, raktáros, óvóbácsi, árufeltöltő stb sorolhatnám) de az olyan helyekről ahol volt egy főnök aki parancsolgat ott egyből felmondtam vagy kirúgtak mert megmondtam a magamét.

ez az önállóságom és szabadságom valószínűleg amúgy abból ered hogy hogyan nőttem fel (amit itt nyilvánosan nem tárok ki max üzenetben), és e miatt van az is hogy miért nincs előttem semmilyen követendő példa. gyakran kielemzem magam hogy miért vagyok olyan amilyen, + ismerősöknek vagyok amatőr pszichológusa vagy csak akár támasza és segítsége

Cél? Hogy elismerjék a tevékenységemet. De legfőképpen, az, hogy elérjem a kitűzött célt és büszkén ki tudjam jelenteni, hogy: Megcsináltam!

Élet jelentése? Egy küzdelmet saját magaddal és a társadalommal szemben. Meg kell küzdened magaddal, hogy ki tudd tűzni az életcéljaid, felül tudj kerekedni az életedben adódó problémákon és küzdelem a társadalommal szemben és a rosszakaróiddal. Fejlődni kell, hogy a végén jobb lehess.

Boldogság? Az, ha elismerik azt amiért megküzdöttem. Ha boldoggá tehetem azokat akik fontosak számomra és ha bebizonyosodik az amit "megjósoltam".

Mit akarok elérni? Azt, hogy egyszer a grafikus szakmában egy örök értékű, képernyőképes grafikát létrehozzak és azt a "művet" a nevemmel azonosítsák. Olyan legyen amire mindig örömmel emlékszünk és az életünk valamely szakaszát jellemzi.

16/L

én teljes mértékben az előítéletek ellen vagyok, azon az elven vagyok hogy az előítélet a tudatlan emberek védekezési mechanizmusa. jó elismerem sokszor van alapja és többnyire személyes tapasztalat terén, de pár negatív példából nem lehet elítélni egy népet vagy akár egy embertípust. mifelénk ráadásul elég kiélezett ez az ellentét ( főleg etnikai értelemben ugyanis az emberek kb fele itt roma szóval ismerősök közt is nagy számban megfordulnak, és azt vettem észre hogy sokukra tényleg igaz a sztereotípia ami rájuk ragadt, de sokukra viszont egyáltalán nem és ők szívják meg a többi miatt. mert a magyar ember stresszes és fél az idegentől, fél attól amit nem ismer)

e mellett sok külföldivel is barátkoztam össze főleg olaszokkal ( egyrészt mert a családban is van olasz és részben az vagyok, másrészt mert több alkalommal voltam olasz korosztályos csapatoknak a tolmácsa idegenvezetője és programszervezője). na mindegy a lényeg az hogy azt az évi pár napot amit köztük töltök, a legboldogabb napjaim közt tartom számon. a mentalitásuk miatt, hogy ők tényleg az élet napos oldalát nézik, nem a stresszt a negatívumokat hanem mindenben meglátják a jót, a humort, a kedvezőt és nem törődnek a problémákkal nem rágják magukat minden apróságon, ami viszont ebben az országban az emberekre nagyon jellemző. a másik dolog meg mikor éjszakánként eljárogatok rengetegszer van hogy külföldiekkel ismerkedek össze, volt hogy mexikóiakkal, amerikaiakkal, franciákkal stb és mesélik el az élményeiket hogy mik történtek velük itt és ilyenkor belegondolok hogy értékeljem azt amim van és ahol élek.

hát hogy mitől fog valaki érteni az élethez, szerintem az egyik kulcsa a tapasztalat, minél több dolgok élt meg az ember, annál több mindenből tudja levonni a számára hasznos következtetéseket, és ez által fejlesztenie magát. a másik ami összefügg ezzel hogy minél jobban kiismeri magát az ember jobban fogja tudni hogy mi az amit ténylegesen akar, amire képes és amire vágyik, boldoggá teszi. az hogy sok embert ismerjen az is jól tud jönni mert oda vissza működik hogyha kiismerek másokat ezáltal magamat is jobban, és ha magamat jobban akkor másokat jobban. ilyen téren otthon vagyok és már mozgásból vagy akár egy tekintetből le tudom szűrni nagyjából hogy a kérdéses ember milyen típusú és mi a véleménye rólam, és ez mindig hasznos tud lenni mert így mások előtt tudok járni egy lépéssel.

a példában amit felhoztál szerintem teljesen igazad van ugyanis lehet hogy a pénz irányít mindent sőt ez tény hogy így van, de ez nem feltétlen függ össze a boldogsággal. lehet hogy közhely de tényleg igaz hogy nem lehet mindent pénzért megvenni és hogy a pénz nem boldogít.