Hogy vezethetném le a dühöm?

Ez a katarzis, amikről írtatok. Foglalkoztam pszichológiával a szakmámból adódóan is, meg hobbiból is, alternatív pszichológiával. Meg magam is átmentem ezeken a dolgokon. Azt a tanítást kaptam, hogy a düh, (dühölés) benned van. Szóval bennem. Az, amiről azt godnolom, hogy a dühömnek az oka, az valójában csak annak az oka, hogy a bennem már ott lappangó, felhalmozódott düh, (frusztráció) előtörjön.

Figyeld meg, hogy hiába töröd össze az akárhányezres telefont, hiába beszéled el akárhány barátodnak megaláztatásod történetét, csak átmeneti a megnyugvás, a bántó gondolatok újra és újra előjönnek.

Mit kell tenni? A lenyelt békákat ki kell tennünk magunkból véglelgesen és gyökeresen. Ez nem egyszerű, de megtanulható. Részletesen leírja ColinC. Tipping Radical Forgiveness című könyve. Lényege: Meg kell bocsátani annak, aki elbánt velünk. Ha részletezném, túl hosszú lenne a hozzászólásom, de kérésre írhatok róla többet.

Másik alapelv, hogy semmihez se szabad ragaszkodni. Ha pl. ragaszkodom ahhoz, hogy ebben és ebben az étteremben fogok vacsorázni naplementekor, és a dolog nem jön össze, dühös leszek. Ha viszont nem ragaszkodom, hanem azt mondom, majd ott vacsorázom, ahová meghívnak, vagy otthon, vagy bárhol, akkor nincs frusztráció.