Akinek néha bevillan, hogy elszalasztotta a fiatalságát, az hogyan kompenzálja ezt idősebbként?

Ha ennyire zavar ez, es ugy erzed neked mindenkepp meg kell tapasztalnod az eletben bizonyos elmaradt dolgokat, szerintem akkor pl menj el nyugodtan egyszer egy discoba. (ha lehet akkor nem ahova a tinik jarnak)

Mondd el a parodnak, hogy erre neked szukseged van, hogy erezzed milyen a bulizos elet, mert ezt nem tapasztaltad meg annak idejen, es vidd el ot is ha lehet.

Lehet, hogy nem is tetszene igazan. Persze, mar mikor "felnott" az ember, nem kene lejaratni magat azzal,hogy ugy viselkedik, v oltozkodik mint egy tini stb stb..

DE az sem jelenti, hogy akkor sirjon orokre, hogy bezzeg o ezt, v azt nem tehette, tette annak idejen.

Sajnos azert vannak bizonyos dolgok amik, megtapasztalasa mar akadalyba utkozik idovel. Ilyenkor vagy lemond rola az ember, vagy

ha ez annyira de annyira fontos, akkor mindenek ellenere, vallalva a felelosseget utanamegy es megvalositja.

Pl-ul egy hazas mar nem pasizhat/csajozhat be. Vis ha van benne jo modor akkor nem. De ha ez annyira es annyira fontos, akkor valjon el es irany a pasizas/csajozas megtapasztalasa.

Vannak mindig kiskapuk mindenre. Potcselekvesek. Pl aki mar nem lehet katona, az jatszhat lovoldozos jatekokat stb stb.. Ott a fantazia is. Vajon miert

ul annyi idos no a tv elott, es bogi vegig a szappanoperakat? Ott elik ki azt, amit nem kaphatnak meg.

Amugy utolag mindig okosabb az ember, tehat most felnott fejjel mar jol latod, hogy tobbet is kihozhatal volna az eletedbol.

De nem tetted, mert nem tudtad hogyan kene, ez persze senki hibaja sem.

Esetleg meg ha lehet, akkor hajra fel es hozz ki tobbet, ha viszont mar nem (vissza a hazas peldara) akkor szerintem el kell fogadni ,hogy igy alakult es kesz.

Nem tudom mar megkapni, ezert nem torodok vele. Es ahogy a magyar kozmondas is mondja, "Ha tudom, hogy elesek – leülök”

Bankodni nem erdemes a multon, amit meg lehet, azt tegye meg az ember. ^^

Negyedik tök jól mondod! Egy dolgot nem értek: miért érzed a nőket kullacsoknak? Ez olyan, mintha egyszer valaki nagyon kihasznált volna.

Én a tinédzserkoromat "pazaroltam el", illetve nem azzal töltöttem amivel más (barátok, sport, zene) - akkor koravén voltam és merev mini-felnőtt most meg "kamaszkoromat élem" és nagyon élvezem. Ugyanezeket a dolgokat családért felelős napi gondokkal küszködő felnőttként már nem tehetném meg.

Megcseréltem a kettőt, de a többi remélhetőleg normális volt/lesz. Bár az időskorra azt mondják, hogy az a 2. gyerekkor... :)

Én nagyon vágyom majd a "szürke családos felnőttségre", de ehhez elengedhetetlennek tartom, hogy meglegyen előtte a saját életem - így nem fogom irigyelni a gyerekemet és jobban meg is érthetem. Most, ha vágyom is erre, örülök is a szabadságomnak.

(A régi "elpazarolt" éveket sem bánom egyébként az is fontos tapasztalat volt, akkor másféle dolgokat éltem meg - akkor is megéltem viszont sok mindent!)

Szeretem, hogy korszakokból áll az idő, mindegyiktől mást kapható. Csak azért "kell" úgymond "idejében" megélni ezeket, mert bizonyos lehetőségeket sokkal praktikusabb fiatalként kihasználni - na meg így nem zavarja össze az ember azokat a nála fiatalabbakat, akiknek ő maga mintát ad. De azért semmi nincs kőbe vésve, úgy egyébként. Amíg él az ember... Tehát nem csodálom, hogy Kérdezőnek nincs kapuzárási pánikja, mert amíg él az ember, nem feltétlenül kell annyira véglegesnek felfogni a "bezárt kapukat".