Szerintetek szívtelen és közönyös vagyok? (+ rideg, érzéketlen stb. )
Figyelt kérdés
Az ismerőseim között nincsenek olyanok, akiket igazán közel állónak éreznék magamhoz, ég és föld vagyunk mindegyikkel. Csak a közös, régi élmények tartanak össze minket, mert mondjuk egy suliba jártunk/egy utcában laktunk. De amúgy semmi lelki hasonlóságot nem érzek egyikükkel se. Ezért nem is keresem a társaságukat, egyedül vagyok. Viszont ők mégis keresnék az enyémet, gondolom, mert megszerettek a régen együtt eltöltött évek alatt, és én se mondanám, hogy nem szeretem őket.. De egyszerűen akkor sem érdekelnek, és legszívesebben kibúvókat keresnék/keresek, mikor jelentkeznek. Tehát az érdekelne engem, hogy van valami baj velem emiatt hogy így viszonyulok ehhez a témához (az érzelmi intelligenciámmal esetleg vagy valami), vagy ez nem abnormális dolog?2012. márc. 16. 21:32
1/3 anonim válasza:
Vannak akik nem illenek egymáshoz csupán a közös emlékek tartják összeegymást. így lehet hogy te megunod őket, így szerintem nem érzéketlenség ha elhagyod őket.De az már szerintem nem normális hogy nincsen eggy barátod se.Igen vannak olyan emberek akik magának valóbbak a többieknél de azoknak is kell egy =két ember akivel beszélhetnek,mivel az ember társas lény.
Ha egy barátod sincs ,akkor szerintem elkellene gondolkoznod hogy talán benned van a hiba( hiszen valakinek csak kedvelnie kéne nem?)
2/3 anonim válasza:
Én is teljesen egyedül vagyok, és semmi bajom nincs ezzel vannak netes ismerőseim akiknek elmondhatom mi történik velem, ennyi. Sosem értettem miért ragaszkodnak annyira az emberek más emberek társaságához. Mert ez hogy az ember társas lény, nem magyarázat. Esetleg te, meg sokmillió másik társas lények vagytok, de egy olyan ember aki nem érzi szükségét hogy legyen valaki akivel tud beszélni, az nem társas lény, ennyi. Én amúgy élőben is el tudok beszélgetni bárkivel, de mindenkit elunok pár találkozó után, elképzelhetetlennek tartom hogy legyen egyetlen egy személy akinek mindig elmondok mindent és viszont.
3/3 anonim válasza:
Te nem vagy szívtelen. Én az vagyok. Elvették az életemet, mindentől elszakítottak. Sokszor kinevettek, megaláztak, vertek bottal, felbosszantottak. Én elfolytottam a dühömet, de hiába. Ezek egy-egy repedéssé váltak a szívemen, az pedig összeroppant. Azóta a mérhetetlen harag az alaphangulatom része, barátok nélkül nőttem fel, még nem voltam szerelmes, nem tudok szeretni, mindent és mi denkit gyűlölök, szeretem ha más szenved, félnek tőlem, elkerülnek, egyedül vagyok, még nem találkoztam hozzám hasonlóval. Cserben hagytak, kitépték a szívem, meghaltam, és a porba tapostak. Nem én akartam ilyen lenni. Milyen kár, pedig ragyogó elmém van
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!