Elegem van ebből az életformából, amit folytatok, de egyszerűen nem változtathatok rajta. Mihez kezdhetnék?

Szóval. A BME-re járok. Aki már tapasztalta, annak már nem is kéne többet mondanom. Elegem van abból, hogy gyakran reggel 8-tól 5-ig vagy 7-ig(!) ott rohadok az egyetemen, néha szünet nélkül, majd holtfáradtan hazaesek, és utána még órákon át rajzolnom és tanulnom kellene, hogy megfelelően teljesíteni tudjam a követelményeket, és az iszonyatos mennyiségű házit, leadandót. Nincs szabadidőm, az alvás miatt is bűntudatot érzek. Van egy barátom, akivel napi 1-2 órát töltök esténként, de néha még emiatt is bűntudatom van. Folyamatosan stresszelek, mert minden héten kb. határidőim, zh-im vannak. Nem szeretném ezt a dolgot úgy csinálni, hogy bukdácsolva - nem is tehetem meg -, valamint jól is szeretném csinálni, mert érdekel. De egyszerűen kikészülök.

Már második héten pánikroham közelében álltam, most a barátommal csak péntek délután szerettünk volna valami közös programot, erre kierült, hogy este 7-ig bent kell ülnöm.

Utálom, hogy nincs szabadidőm, nincs életem, minden pihenés és szórakozás miatt bűntudatom van. Engem sok minden érdekel, de amióta egyetemista vagyok, nincs hobbim, csak kötelességem. Szeretnék sportolni, virágokat nevelni, főzőcskézni, néha elmenni bulizni, moziba, mint a normális emberek. Ja, és nincsenek barátaim, mert az összes eltávolodott tőlem, mert nem tudtam velük elég iőt tölteni.