Leírod, hogyan alakult eddig az életed? Es mi a
legfontosabb benne?
Apámat nem ismertem, 1 éves korom előtt elváltak, mert alkesz lett, pá éve megfagyott az utcán. Anyu 2. férjét tekintettem apámnak, ő a házunk építése során meghalt, 2 év múlva az öcsém halt meg rákban, anyu egyedül maradt 3 gyerekkel. Lázadó kamasz voltam, elmentem otthonról, intézetbe mentem, leérettségiztem, egyetemre mentem, több országban dolgoztam külföldön, van egy kisfiam, az apjával már nem kontaktolok, több kapcsolatom is volt, de jelenleg nincs. Barátok nem nagyon vannak, és nem is igazán kellenek. Sok nagyon jó buliban voltam, minden kipróbáltam amit lehetett, remélem nemsokára meglesz a diploma.
25/L
2009. jún. 5. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
14 vagyok még.
a gyerekoromban volt jó és rossz is....sajnos a tatámat nem ismerem mert öngyilkos lett, apukám meg sokat alkoholizál :(
de én a gyerekemnek biztos nem választok iszákos apát, mert tudom milyne érzés... :S
de nemsokára itt a felvételi, úgyhogy most egyenőre csak arra koncetrélok... az a célom h bejussak oda ahova akarok..
2009. jún. 5. 12:15
Hasznos számodra ez a válasz?
13 éves vagyok.Az eddigi életem nem volt valami fényes.Szegények vagyunk,2-ször műtöttek,4-szer kivágták a körmöm,eltörtem a lábujjam és 4 hétig mankóznom kellett miatta,tegnap pedig kiderült hogy a sok idegeskedés miatt refluxos lettem.Nincsenek barátaim,gátlásos vagyok,az osztálytársaim nem szeretnek.Visszahúzódó és zárkózótt vagyok és asszem kicsit depressziós.Anyám munkanélküli,apámnak nagyon kevés a fizetése néha még kaja sincs itthon.De legalább jó tenuló vagyok.Nagyon szeretnék meváltozni és egy laza jófej,mosolygós csaj lenni.Akit szeretnek az emberek.Szeretnék boldog lenni.Tudom hogy ezt elcsesztem és helyre kell hoznom.A legfontosabb az életemben az hogy megváltozzak.Semmi mást nem szeretnék jobban.(Ezen kívül még sajna rengeteg rossz dolog van az életemben de azokat meg minek leírni)
2009. jún. 5. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
41 éves vagyok. Nagyszüleim kétszobás házába születtem, ahol éltünk vagy nyolcan, nem volt se vécé, se folyó víz. Hároméves koromban apám kiment dolgozni az amerikai kontinensre, s vele voltam. Első osztály kezdetére visszajöttünk. Aztán már szülőknek lett lakása, panel, de saját. Aztán a hetedik osztály után apám megint külföldre került dolgozni, megint amerikai kontinens, de ezúttal hat évre. Vele voltam, ott érettségiztem és jártam egy évet egyetemre. Egyetemen jól összejöttem az egyetem szépségkirálynőjével, aki bolgár nemzetiségű csoporttársam volt, s össze is házasodtunk néhány hónapon belül, akkor 19 voltam. Aztán éltünk Magyarországon és Bulgáriában vegyesen. Lett két gyerek is.
2009. jún. 5. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
15/26 A kérdező kommentje:
Kedves 12:23-as! Ha meg akarsz változni, azt csakis és kizárólag saját magad miatt tedd, ne mások érdekében! Még fiatal vagy, és én biztos vagyok benne, hogy gyonyoru életed lesz, ha van egy kis magabiztosságod :) Ajánlanám Neked, hogy írj konyvet, elég értelmesnek tunsz, foleg ha jó tanuló is vagy.. Kívánom Neked, hogy érd el, amit akarsz, ismerd meg saját magad és állíts fel célokat az életedben! :)
18 éves vagyok. Eddig a városban ahol lakom a legjobb iskolákban tanultam. Édesapám tavaly meghalt. Eddig nemigen volt komoly kapcsolatom, csak futó kalandok. Jövőre Szegedre egyetemre a gazdasági karra. Viszonyleg sok barátom van.
2009. jún. 5. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
23 éves vagyok. 7éve vagyok együtt a férjemmel, akivel van két gyönyörű lányunk. A nagyobb 5 éves, a kisebb még csak 1 hetes. Nem élünk nagy lábon, viszont szerencsére nem okoznak gondot a számlákat befizetni, és jelenleg egy fizetésből is meg tudunk élni. Számomra a családom a legfontosabb.
2009. jún. 5. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
Nyáron lesz 21 éve, hogy megláttam a napvilágot. Most egyetemre járok, jövőre végzek és óvónéni lesz belőlem.Az, hogy idáig eljutottam legnagyobb részben apukám szüleinek köszönhetem, akik az első perctől kedve második szüleimként támogatnak.A szüleim elváltak már 6 éve, de jó közöttük a viszony.
Imádom a családom, és a legjobb barátnőm, meg a kollégiumban szerzett barátokat.
A legfonotsabb a családom, az egyetemi éveg-kolesz feeling és az a fiú aki a vőlegényem volt. Sajnos lassan 5 hónapja nem vagyunk együtt, de újra elkezdtünk közeledni és minden vágyam, hogy újra velem legyen, mert nála csodálatosabb férfit még nem ismertem... :( :)
2009. jún. 5. 15:48
Hasznos számodra ez a válasz?
36 éves vagyok. Egy testvérem van. Gyermekkorom: csendes, zárkózótt , visszahúzódó lány voltam. Az iskolában kevés barátom volt, nem szerettem a társaság középpontjában lenni. Kajakoztam, így nem unatkoztan suli után.17 évesen már nagyon hiányzott egy igazi társ.Szüleim: anyám és, apám is szerették az italt, emiatt nemis jött hozzánk fel senki ,mert szégyelltem. Apám 18 éves koromban meghalt. Ekkor összedölt számomra a világ. Menekültem. Érettségi után dolgoztam Angliában.Nem voltam lázadó kamasz. 19 évesen ismertem meg páromat, azóta is együtt vagyunk. Házasságunk alatt született 3 gyermekünk, az egyik 5 naposan sajnos meghalt. 2 vetélésem is volt sajnos. A gyerekeim boldogok, minden megvan ami fontos, nem hiányzik semmi, csak egy igazi társ. Szeretem a párom, deúgy érzem mégsem ő az iagzi. Ennek ellenére boldogan élünk. Legfontosabb számomra a családom , gyerekeim, testvérem.
2009. jún. 7. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
20/26 anonim válasza:
Az én életem sem úgy alakult ahogyan terveztem.23 évesen egy szép kapcsolatból született egy kislányom-aki ma már 8 éves-az apukája 2 hónaposan itthagyta.De mára mindez a múlt.Van egy jó kis nunkahelyem,amit szeretek,várom az igazit,és egyenlőre beérem az élet apró örömeivel!
Másként nem lehet,mert különben megbolondul az ember!!!
2009. jún. 13. 15:40
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: