Nem értem, hogy miért nem barátkozik velem senki már ovódás korom óta szenvedek a magánytól. Sokan mondják bennem van a hiba de én próbáltam kedves is lenni meg minden . Lehet, hogy ennyire unalmas vagyok?

Szia.

Én is ugyanilyen vagyok. Már ovodás korom óta nem barátkoznak velem, ha mégis, akkor mindig jön más aki felé elfordul és megint maradok egyedül. Én is sokat töprengtem már hogy miért van ez. De én már rájöttem. Azért nincsenek barátaim, mert nem érdekel mi van az emberekkel, jó meghallgatom amit mesélnek, de valahogy nem tud izgatni, jobban elvagyok foglalva a saját kis életemmel, a saját problémáimmal és nem érdekel a más dolga! Hát ezért! Ezért nem foglalkoznak velem, JA meg a lényeg, régebben folyton csak panaszkodtam (már nem) és kinek van kedve egy állandóan panaszkodós emberrel beszélgetni!

Mióta nem panaszkodom és jobban odafigyelek a többi emberre, azóta nekem is több ismerősöm van!

Lehet veled is ez a baj, de nemtudom erre neked kell rájönnöd!