Van itt még olyan aki szinte álomvilágban él? Lent.
Elég rossz a viszonyom a családommal. Nagyon ritkán beszélgetek velük. Amúgy részükről csak a lecseszés meg a kiabálás megy. Van pár barátom, de egyikben sem bízom meg.
Eléggé zárkózott vagyok. És sokszor szomorú. De mindenki vidámnak lát.
Kitaláltam magamnak egy álomvilágot. Ahol nagyszerű családom van és nagyszerű barátaim vannak akikre mindig számíthatok. Meg fiú barátom. Amikor csak rosszul érzem magam, már ebben az álomvilágba menekülök, hogy megvigasztaljon az álombeli családom. Megnyugtatással tölt el. Tudom, hogy ez nem a valóság, de még is. Jó érzés. Viszont már nem csak akkor vagyok ,,ott,, amikor rossz kedvem van. Nagyon sokszor. Reggel, délben, délután, elalvás előtt.. Egy nap nem telik el úgy (ráadásul egy olyan óra sem telik el úgy), hogy ne lennék ,,ott,,. Az álomvilágomban. Attól tartok, hogy egyszer belefogok őrülni. De ha ennyi sem lenne nekem, akkor nem tudom mi lenne most velem.. Tudom, hogy addig ameddig nem találok olyanokat akikre tényleg számíthatok, addig álomvilágban fogok élni. De mi van ha még azután is?
A másik variáció amikor leülök gép elé, és elterelem a játékkal a gondolataimat, de ez annyira nem durva mint az álomvilág.
válasza:Ilyet nem csinálok. De olyat még a mai napig néha,ha nagyon unatkozok akkor 15 éves létemre képes vagyok otthon játszani ilyen 'szerepjátékokat'. Bekapcsolom a zenét,becsukom az ajtót és játszom a fejem,hogy világsztár énekes vagyok.:D
De azért ne vidd túlzásba,mert beleeshetsz a csapdába és a földieket elhanyagolod. Próbálj inkább a jelenre koncentrálni és azt alakítani,aztán este az ágyban lehet fantáziálni erről az álomvilágról.
Amúgy meg miért lenne kamukérdés? Annyi ember csinál ilyet,ilyesmit.
válasza:Nem hinném hogy kamukérdés lenne.
Én is szoktam este az ágyban, vagy amikor pl hazafele sétálok fantáziálgatni. Szerintem ebben semmi rossz nincs, ha nem viszed túlzásba és a körülötted levőkre is koncentrálsz :)
válasza:gyerekeknek van képzelt barátjuk, képzelt világuk, ha ez felnőttkorig elhúzódik, az nem normális. Azért mikor jó időszakod lesz, biztos hanyagolni fogod a képzelt világot.
Egyébként írhatnál könyvet vagy valamit, ha ennyi fantáziád vagy, hogy képes vagy egész nap egy másik világot kitalálni mindig új történésekkel.
válasza:Én most úgy megnyugodtam.:D Ugyanis ugyanilyen vagyok én is, csak nekem jó a családom és barátaim is vannak, így csak délután, meg elalvás előtt szoktam ilyeneket kitalálni, amikor egyedül vagyok. Én is pont ma tettem fel magamnak a kérdést, hogy vajon mikor fogok már erről leszokni. Mert már volt, hogy abbahagytam szándékosan, de egy idő után megint csak folytattam, mert tudok úgy is élni, csak nehezebben. Ez a képzelt világ ugyanis megnyugtatja és leköti az embert.
Szerintem az egy jó megoldás lenne, hogy ha tudod, akkor írd le azokat, amiket kitalálsz. Ugyanakkor tudom, hogy ez nem olyan egyszerű(vagy legalábbis sejtem, nálam így van), mert ezek érzések és hétköznapi szituációk. Ugye?
Hány éves vagy?
Biztosan nem kamu, amikor gyerek voltam én is csináltam ilyeneket :-)
Elalvás előtt, vagy amikor rossz kedvem volt .. :-)
Biztosan "kinövöd" , ha majd lesz neked is családod, esetleg jobb barátaid.
Én szurkolok neked!
Egy anyuka :-)
16 éves lány vagyok.
Egyébként a történetírás tényleg nem rossz ötlet. Egyszer el is kezdtem, de abbamaradt, de most biztosan folytatni fogom. :)
A válaszíró 86%-ban hasznos válaszokat ad.
Igen. Érzések és hétköznapi szituációk. Nehéz leírni, de végül is nem lehetetlen. :)
Egyébként valamennyire megkönnyebbültem, hogy nem csak én vagyok ezzel egyedül. Ha valaki szeretne velem beszélgetni, nyugodtan írjon rám privátban. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!