Alig motivál már valami. Elmagányosodtam, értelmetlennek tűnik az életem. Mit tegyek?

Egyedül élek. A munkámban egyedül dolgozom, számítógépen, igazából senki nem törődik vele, mit és hogyan csinálok, tulajdonképpen nincsenek munkatársaim sem, vagy ha mégis, akkor is csak ritkán váltunk pár emailt és kész. Otthon ugyanúgy tudnék dolgozni, mint a munkahelyemen, ezért néha be sem megyek, mert ott pontosan úgy nem szól hozzám senki, mint otthon. Az életem nem áll másból, mint hogy délelőtt valamikor felkelek (tök mindegy, hogy mikor), majd az egész napomat számítógépen cseszem el, kis munka, kis facebook, kis GYK, ez-az-amaz, lassan este lesz, majd éjszaka és indul minden elölről. Mindenkivel csak virtuálisan érintkezem, személyesen alig. Alig látom eredményét annak, amit csinálok, mert ha mégis valamit elérek, az kb. 1 év után látszik. A rohadt adminisztratív hivatali kötelességeket kell csak teljesítenem, azt bezzeg figyelik.

Szórakozni nem járok, mert nincs kivel, meg pénzem sincs annyi. Hobbim van, de a hétköznapokban az sem segít, mert vagy azt is egyedül kell csinálnom, vagy nem ér rá más, mert egész napos elfoglaltságot jelent. Adjatok valami ötletet, mert ebbe beleőrülök! Van, hogy szinte egész nap nem beszélek senkivel.

Az anyám nyaggat csak állandóan interneten, ő meg már az agyamra megy.

25F