Miért magányos ennyire sok ember, amikor ilyen sokan lakunk már ezen a bolygón?

Mert egyszerűen nem találják meg azt/azokat, akikkel megértik egymást.

Szerintem mondjuk ezért...

ez az individualizmus hordaléka. mindenki csak magának él, a szomszéddal is csak legfeljebb muszájból jópofizik, rokonokkal is csak ünnepeken tartja a kapcsolatot.

tisztelet a kivételnek. :)

Mert szerintem az ember nem tudja teljesen odaadni magát olyan sok embernek. Persze jópofiznak egy csomó mindenkivel, meg helósziahogyvagy stb, de ezek ilyen felszínes, beléjük nevelt udvariasságok. Valójában nem érdekel különösebben, hogy Józsi a szomszéd utcából mit vett éppen a boltban, de azért meg kell kérdezni, meg mosolyogni rá, mert így illik. Kultúra, tudjátok.

Sajnos nagyon sok sz*r alak van, akik erősebbnek érzik magukat, ha a másiknak fizikai fájdalmat okozhatnak (legyen az fizikai vagy lelki), viszont ez nem látszik mindegyikőjükön. Rengeteg az álszent ember, aki előtted vigyorog, meg látszólag törődik veled, aztán amint megfordulsz hátbaszúr.

Igen kevés az olyan, akiben tényleg meg lehet bízni, viszont egy ilyen kapcsolat nem alakul ki egy hét alatt. 20 éves létemre eddig egyetlen egy olyan emberrel találkoztam, akinek érzelmileg majdnem teljesen oda merem adni magam, és úgy gondolom eléggé szerencsés vagyok így. Nagyon szeretném, ha lenne szerelmem és benne is legalább ennyire meg tudnék bízni ennyi csalódás után, amit a többi önző, érzéketlen tuskó okozott.

20/F