Vajon ennyire értéktelen vagyok? Bennem van a hiba?

20 éves munkaviszonyom volt,EÜ-ben dolgoztam ápolónőként.Soha semmi mást nem csináltam,csak ehhez értek.18 évig egy munkahelyem volt,főállásban állandó éjszakásként,később Gyes mellett részmunkaidőben állandó délutánosként dolgoztam.Felnőttek a gyerekek,visszamentem az éjszakába.39 évesen lettem újra terhes,nem terveztem,de nagyon örültem.Mivel szerintem Gyesből nem lehet megélni,újra dolgozni akartam.A főnővér azt mondta szó sem lehet a részmunkaidőről,így az eredeti állásomra akartam visszamenni,azaz főállásba az állandó éjszakába.Ezt a választ kaptam:"-Arról meg főleg szó sem lehet!"Mivel devizahitelem törlesztése így bizonytalanná vált,kiléptem a kórházból,hogy legalább a felhalmozott éves szabik után járó pénzből még pár hónapig be legyünk biztosítva.Közben maradtam tovább Gyes-en.Kilépésemkor mindenkinek elmondtam,többek között az ápolási igazgatónak is,hogy a főnővér mit mondott,és,hogy nincs más választásom,kell a pénz.Akkor kaptam egy ígéretet,hogy okt.01-én a főnővér hivatalosan nyugdíjas, a helyem meglesz,menjek nyugodtan vissza.Közben lejárt a Gyes,munkanélküli lettem,a gyerekemet nem vették fel oviba,azzal indokolva,hogy otthon vagyok....3 éves gyerek mellett próbáltam azért másik munkahelyet,de csak környékbelieket,telefonon érdeklődtem,mivel utazgatni,állásért kuncsorogni kicsi gyerekkel a kezemben egyszerűen nem ment.Eljött a várva várt határidő,voltam a munkahelyemen."Létszám stopp"van,de azért próbáljam meg,beszéljek az új főnővérrel,hátha..De készüljek fel,fentebb még akkor is elutasíthatnak.Ma nov.05.-én még nincs munkahelyem,a gyerekem nem ovis,a deviza hitelem nem válthatom át forint alapúra,mert munkanélküli vagyok.Azaz értéktelen?Amíg dolgoztam karácsonykor,ünnepekkor,távol a gyerekektől addig értékes voltam?

Magamat hibáztatom.Ez van..

Annyit még hozzá tennék,a tisztánlátás végett,hogy amíg dolgoztam,személyes konfliktusom sem a közvetlen kollegáimmal,sem a feletteseimmel nem volt,sem magán jellegű,sem munkából eredő.És nagyon szerettem a munkám!