Hogyan szokjak le a fészről?

Tehát az a szituáció, hogy nincsenek barátaim, mert a maradék egy is át.baszott, mert túlságosan ragaszkodtam hozzá. Van egy csaj, akit k-urvára mindegy, h honnan ismerek és elkezdtem vele cseten beszélgetni, aztán hívott, h találkozzunk, ami -ahhoz képest, h egy punnyadt ge.ci vagyok, aki utálja az embereket,- jól sikerült. Flyton bajai vannak, amiért én persze k-urvára sajnálom és mindig mondom a nagy okosságokat. Igazából int ember nagyon nem szimpatikus nekem, csak kicsit leszbikus hajlamaim vannak és néha álmodoztam róla, meg ezt gondolom jóindulatnak vette és azt hitte, h haverok lehetünk. De mondjuk pont nem. Na, és a lényeg az, hogy mindig várom, h fent legyen cseten, de nem írok rá és hosszú félórákat képes vagyok elbas.zni azzal, h várom, h rámírjon és közben azzal foglalom le magamat, hogy a sosemvolt barátaim képeit nézvén még mélyebbre süllyedjek az önsajnálatba, hogy engem senki sem hívott alkoholizálni, vagy csak szórakozni és végül is az anyám sem gondol rám. Összefoglalva az a lényeg, hogy kétpercenként lépkedek be, hogy hátha fent van az a csja, aki mellesleg nem is számít és akivel nem is tudok miről beszélni, sőt különben is folyton kilép, meg pont megy, mikor véletlenül én írok rá ezen kívül meg csak mások életét nézem. És ezt visszaolvasva röhögnöm kell magamon, hogy mekkora egy nyomorék vagyok és Asteroids Galaxy-ra ki szeretném próbálni az ópiumot.

Köszönöm gyakorik, te vagy a legjobb barátom!