Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Miért vagyok motiválatlan?

Miért vagyok motiválatlan?

Figyelt kérdés

Általános és középiskolában végig kitűnőhöz közeli eredményekkel végeztem a tanéveket, minden nap rendszeresen tanultam, szabadidőmben olvastam, vagy más hasznos tevékenységet végeztem (pl. sport), viszont amióta egyetemre kerültem valahogy elveszett a tanuláshoz szükséges motivációm. Talán mert nincs minden nap számonkérés és nem kapok rendszeres elismerés. Vizsgákon pedig megelégszem a közepessel. Pedig én akartam ezt tanulni. Ami nagyon érdekel persze azt jobban megtanulom, de egy középiskolás év alatt többet tanultam, mint most három egyetemi év alatt összesen. Miért lehet ez?

2011. szept. 6. 12:14

1 2 ❯

1/11 A kérdező kommentje:

Középiskolában alig volt szabad időm, most meg van, hogy egy nap nincs is órám...

2011. szept. 6. 12:15

2/11 anonim

válasza:

Sajnos nem tudom, hogy ez mitől lehet, de velem is ez a helyzet, igazából. Valahogy elment a kedvem az egész egyetemtől, pedig én még csak hétfőn kezdem a második évemet. Bár, igaz, ami igaz, hogy én azóta arra is rájöttem, hogy az a szak, ahol én vagyok, már kevésbé érdekel, mint mikor elkezdtem, az én bajom inkább az, hogy nem tudom, mivel szeretnék foglalkozni, és úgy érzem, hogy nem akarom befejezni az adott szakomat, mert nem látom értelmét. én most azzal küzdök, hogy kitaláljam, mivel is foglalkoznék szívesen, de kb semmi ötletem nincs, lassan már teljesen kikészülök tőle. 20 éves fejjel teljesen motiválatlan vagyok, és ez kétségbeejtő. nagyjából megértem a helyzetedet :)

2011. szept. 6. 17:47

Hasznos számodra ez a válasz?

3/11 A kérdező kommentje:

Én azt javasolom, ne kezdj bele valami másba, én is volt, hogy közbe el-elkezdtem más szakot, terveztem, hogy majd átmegyek meg minden (három szak is megfordult a fejemben a három év alatt), aztán mindig az lett a vége, hogy nem végeztem el azokat a tárgyakat, mert ,,Ááá, inkább hagyom a fenébe"... Majdnem mindegy, melyik szakot választom, mert mindegyikből elegem lenne egy idő után, és mást akarnék.

De engem az zavar, hogy már tényleg alig tanulok valamit, pedig érzem, hogy most kéne, amíg még fiatal vagyok, de ha egyszer szorgalmi időszakban nem kell, vizsgaidőszakban meg elég átmenni, minek?

2011. szept. 6. 20:18

4/11 anonim

válasza:

gondolom a sportot elhagytad, baráti társaságod nincs, semmi kihívás az életedben és punnyadsz a gép meg a tv előtt. általában ez a motiválatlan/depressziós emberek receptje

2011. szept. 7. 07:06

Hasznos számodra ez a válasz?

5/11 A kérdező kommentje:

Nem hagytam el a sportot, csak ritkábban sportolok már, és a motiváció hiánya sem az egész életemre vonatkozik, csak a tanulásra.

2011. szept. 7. 10:52

6/11 anonim

válasza:

Ha lenne egyetlen téma/óra, ami tényleg érdekel, foglalkozhatnál azzal többet. Végezhetnél kutatást, készíthenél interjúkat, kísérleteket, aztán publikálhatnád az eredményt. Gyanítom, elég sok felszabadítatlan energia van benned, biztos vagyok benne, hogy jól haladnál a tanulmánnyal. Szerintem nézz küröl a tantárgyaid között, miben van kihívás, melyik érdekel igazán, és vágj bele. Az egyetem erre való, használd ki, hogy van időd!

2011. szept. 8. 20:07

Hasznos számodra ez a válasz?

7/11 anonim válasza:

www.demotivalo.hu

2011. szept. 14. 13:37

Hasznos számodra ez a válasz?

8/11 anonim válasza:

Mintha saját magam olvasnám. Sajnos engem sem érdekel a szakom már annyira, mint amikor elkezdtem, pedig gyerekkorom óta közgazdásznak készülök. Valószínűleg ezért végzem már 7. éve az egyetemet (osztatlan képzés). :(

De közben megcsináltam egy felsőfokú és egy üzleti középfokú nyelvvizsgát, szóval biztos vagyok benne, hogy nincs gond az eszemmel, nem butultam el, de az egyetem mégsem megy (ment). Egyedül az motivál, hogy ha egyszer elvégzem (kop-kop), akkor jó eséllyel találok jó munkahelyet. De mégsem vagyok biztos benne, hogy ezt akarom csinálni és abban sem, hogy jó szakember válhat belőlem. Az lehet a gond velem, hogy sok minden érdekel, de csak felszínesen. A környezetem ezermesternek tart, aki mindenhez ért. De én mégsem tudok komolyabban elmerülni semmiben. A fene a jó dolgomat! :O

Úgy érzem, ahogy telnek az évek, egyre kevésbé veszem komolyan a dolgokat. Ez nem normális. Pedig régen olyan szorgalmas voltam. Nem gondoltam volna magamról 18 évesen, konkrét elképzeléssel a szemem előtt, hogy egy pár év múlva ennyire "kiégek". Azt hiszem úgy hívják ezt, hogy kapunyitási pánik. Remélem egyszer felnövök.

24/F

2011. nov. 9. 22:48

Hasznos számodra ez a válasz?

9/11 A kérdező kommentje:

Igen, engem is sok dolog érdekel, tényleg sok dologhoz értek, a legtöbb témához hozzá tudok szólni, mindenről van véleményem, de csak épp műveltség szinten - szakértő nem nagyon akarok lenni, az már túl sok. Középiskolában nagy mennyiségű, többrétű tudást szedtem össze, egyetemen meg épphogy valamit.

2011. nov. 11. 18:38

10/11 A kérdező kommentje:

és én is itt 23 (L)évesen... :/

2011. nov. 11. 18:39

1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Mit tegyek? Semmit nem vagyok képes végigcsinálni, teljesen motiválatlan vagyok?

Motiválatlan vagyok, rossz a kapcsolatom édesapámmal, nem lehetek önmagam. Mit tegyek?

Miért van ez velem, mivel tudnám kibillenteni magam ebből a motiválatlan állapotból?

Akármerre nézek rosszkedvű motiválatlan fiatalokat látok Miért van ez?

Rettentő motiválatlan vagyok ma, de még sok dolgot meg kellene csinálnom. Mivel tudnám átlendíteni magam?

Másod éves egyetemista vagyok de már rájöttem, hogy nem érdekel az amit tanulok, emiatt nehéz rá szánnom magam a vizsga/zh felkészülésekre, lusta vagyok és...

Egyéb kérdések főkategória kérdései »

Egyéb kérdések - Önismereti kérdések kategória kérdései »

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!