Hogyan küzdjem le azt, hogy ne mindig azon gondolkozzak, hogy mit mondanak rólam mások?
14 éves fiú vagyok. És mindig az érdekel, hogy mit gondolhatnak mások. Hajammal is mindig gondjaim vannak, állandóan azt nézem, hogy ilyen fejjel kimehetek-e az utcára. Meg például nekem nincsen 100ezer forintos telefonom, ez is sokszor zavar, pedig tisztába vagyok vele, hogy nem kéne , hogy ez zavarjon. Vagy lehet, hogy ez ilyen kamaszkorban természetes ?! Elnézést, ha bugyután fogalmaztam, de ezt így leírni nagyon nehéz.
Már az is sokat segítene, hogyha csak írnátok, hogy ne foglalkozzak más véleményével, mert talán ez is kicsit "felvilágosítana" .
Előre is köszönöm a segítséget.
14/F
Szerintem addig el kell jutni, hogy ne foglalkozz más véleményével.
És ehhez élettapasztalat kell.
Én tíz évvel vagyok idősebb nálad, de ha az elmúlt 6 évben azon gondolkodtam volna, hogy ki, mit gondol rólam, már régen megnyomorodtam volna lelkileg.
Pedig én is nagyon adtam arra, hogy "Jaj, ugyan mit gondolnak?" meg "Nehogy rosszat gondoljanak rólam."
Aztán rájöttem, hogy aki rosszat akar gondolni rólam, az úgy is rosszat fog, akinek szimpatikus vagyok, az pedig úgyis jóindulattal áll hozzám, akkor is, ha önmagamat adom.
De, mondom, ide el kellett jutni.
És nem egy-két pofont kaptam, mire megértettem ezt.
De, hidd el, nem érdemes azon problémázni, hogy ki, mit gondol.
Aki szeret Téged, az úgy szeret, ahogy vagy.
És ők azok, akikre igazán számíthatsz, és akikkel törődni érdemes.
Mindig legyél önmagad!
Ez klisé, és közhely, de a legnagyobb igazság!
24/L
Te a 14éves énem vagy? O_o
14éves korom óta ezzel szenvedtem. Mindig a mások véleményére adtam. Csak az foglalkoztatott, hogy XY mit gondolt rólam stb... Hol erősebb volt bennem ez a dolog, hol egy ideig szinte el is felejtettem. De valahogy mindig újra előkerültek ezek a fejemben... Hiába mondták mások, hogy jajj ne foglalkozz vele... Nemtudtam nem foglalkozni ezekkel a dolgokkal, csak ezen rágódtam... Majd egyik napról a másikra pikk-pakk elmúlt. Nemtudom mitől, nemtudom miért. De azóta nem foglalkoztat.
Most 18 vagyok, kb félévig tartott ez a korszakom, nehéz volt, de elmúlt. Annyit tudok tanácsolni, hogy gondolkodj el embereken, akikre felnézel, hogy ők vajon állandóan ezen agyalnak-e?
18/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!