Miért mondanak olyat egyesek, hogy nagyon sok pénz (mondjuk egy lottóötös) feszélyezné, nem merné bevállalni?
válasza:Több oka is lehet.
- megjelennének rég látott rokonok, barátok kölcsönkérni
- nem ért a pénzhez, rosszul fekteti be
- eltőzsdézi
- azt szereti, amit csinál, rákölti az összes pénzt
- beleőrül a sok aggodalomba, hogy hogyan tartsa titokban
- fél, hogy megváltozik a viselkedése, kifordul önmagából
- stb
válasza:
válasza:Jó, akkor képzeld el, hogy most nyersz 5 milliárd forintot. Mit csinálsz? Először nyilván beteszed bankba, pusztán a kamataiból is szépen eléldegélsz. Aztán mit teszel? Valószínűleg elkezded megvalósítani a régi álmaidat. Tehetsz úgy is, mintha semmi nem történt volna, de ezt nyilván nem fogod, mert semmi értelme. Szóval elkezded megvalósítani az álmaidat. Elmész világ körüli útra, veszel egy sportkocsit, egy nagy házat, építesz hozzá egy medencét, mindent, amit csak akarsz. Na ennek az lesz az eredménye, hogy a körülötted levők, barátok, kollégák meg fogják tudni, hogy te nyerted meg a pénzt. Szerintem ezt nem is lehet sokáig titokban tartani.
Ezután az jön, amit előttem írtak, hogy jönnek a hamis barátok, messzi rokonok, akikkel azelőtt egy szót se beszéltél és pénzt akarnak majd kölcsönkérni. A kollégáid irigyek lesznek rád. Ha otthagyod a munkahelyedet, egy ideig lehet, hogy utazgatsz, de utána, ha megunod az egészet, akkor depresszióssá válsz, mert elkezdesz töprengeni, hogy miért is élsz, ha egyszer nem csinálsz semmi hasznosat. Meg, hogy mivel érdemelted ki ezt a sorstól. Mindenki irigy lesz rád, te egyedül maradsz és ennek nem lesz jó vége...
Ha meg nem hagyod ott a munkahelyedet, akkor sem jobb a helyzet, mert hülyének fognak nézni. Onnantól kezdve ugyanis úgy tűnik majd a szemükben, hogy ami számukra a megélhetés, hogy összekuporgassák azt, ami a létfenntartáshoz kell, az számodra csak szórakozás, hogy ne und halálra magadat. Így kiközösítenek. Ez megint ugyanoda vezet, ahol előbb tartottunk. És felmerülne ezek mellett még az is, hogy a sok hamis barát, esetleg nő, aki körülötted rajzana, mind csak a pénzedért szeretne, így azon is elgondolkoznál, hogy TE valójában fontos vagy-e még bárkinek is. Mert mindenki csak a pénzeszsákot látná benned, a személyiséged senkit nem érdekelne.
Szóval láthatod, nem egyszerű. A biztonságérzet valóban óriási dolog, cska az a baj, hogyha egyszer biztosítva van neked minden, unalmassá válik az élet. Ez olyan, mintha holnaptól kezdve tudnád, hogy sosem halsz meg, és minden sikerülni fog, amit csak akarsz. Belehalnál az unalomba. Nem lenne kihívás. Az élet attól jó, hogy nem tudjuk, mi fog történni. Az benne a szép, hogy akármikor véget érhet, ettől lesz értékes. Az ember agya arra fejlődött ki, hogy problémákat oldjon meg. Ez a képesség az intelligencia. Ha egyszer ötmilliárd forintod van a bankban, akkor többé nincs mit megoldanod, hiszen ebből az összegből egész hátralevő életedben elélhetsz. Nem lesznek kihívások, megoldandó feladatok. Magyarán nem lesz értelme az életednek. Ráadásul méga tudat is ott lenne, hogy magadtól nem lennél képes ennyi pénzt szerezni. Mert ha valaki ennyi pénzhez kemény munkához jutott, az megbecsüli.
Logikus dolog lenne még az, hogy kezdőtőkének használod fel, hogy elindíts egy céget, utána nagy lábon élj és busás pénzt hagyj a gyerekeidre. Csakhogy az a baj, hogy ehhez érteni kell. Ezért félnek sokan a lottótól: mert aki nagyon gazdag, akinek annyi pénze van, mint amihez a lottóötös juttat, az felküzdötte magát odáig úgy, hogy fokozatosan kitanult mindent. Stabil lábakon áll, ért a pénzhez. Ha valaki csak úgy hirtelen kap ennyi pénzt, az attól még nem tanul meg bánni vele, úgyhogy vagy elúszik az egész, vagy az történik, amit fentebb részleteztem.
...vagy a harmadik verzió. (egyébként nem rossz amiket írsz és egy teljesen földhözragadt, hétköznapi átlagember valóban járhat úgy, ahogy írod) A harmadik verzió a következő:
Én a rendszerváltás után egyszer dolgoztam külső "igazi" munkahelyen, mert az a cég, ahol apám már akkor igazgató volt, a miénk lett, mivel minden céget privatizálni kellett. No nem ingyen, hanem ú.n. egzisztenciahitellel lehetett az államtól megvenni. Ha nem tesszük, akkor apám a munkáját sem tudta volna megtartani. Így viszont, akkor még sok-sok régi állami megrendeléssel a hátunk mögött egész kellemesen élhető vállalkozás lett belőle. Az iskolák kijárása utáni életünk kezdete a testvéremmel pont úgy indult, hogy a családi vállalkozásban megvolt a helyünk. Nem elkényeztetett tartástalan szülőlejmoló majmok voltunk, hanem beláttuk, hogy ez akkor sokkal inkább járható út, mint idegen cégnél puszta alkalmazottnak lenni. Itt üzlettársak lettünk. Nem kell óriáshabzsidőzsire gondolni, de hitel nélküli építkezés, autó vásárlás(nem lízing) ilyesmi belefért. Sajnos a válság elvitte a céget, mint cunami a tengerpartot, de tudom milyen jól szituáltan élni. Sosem vette el az agyamat a pénz. Szeretem élvezni az életet, sosem voltam kényszeres "reggeltől-estig munkaidő" függő. Sokkal inkább egy szabadúszó, szabadszellemű gondolkodó, akit egy munkahely bezártsága frusztrálna inkább. A cégbe bejártunk dolgozni, de nem "blokkolóórásan". Sportkocsim is van már 15 éve. Kicsit olyanok voltunk, mint a "szappanoperákban" ahol van egy céges családfő, sportkocsis fiú(én) és a lánytestvér és mindegyiknek van része és szerepe a cégnél. Ma szerényebben élünk, de a függetlenségünk a mai napig megvan. Bocs a hosszú offért, de azt akartam csak leírni, hogy nem mindenkinek olyan a gondolkodása. Amúgy - nem esdekelek hülyegyerek módjára a nyereményért, bár lottózunk néha - én tudnék mit kezdeni egy tőkeinjekcióval. Más úgy dolgozni, alkotni, hogy közben jól érzed magad, kiélheted a kreativitásodat, ha netán egy melót elbuksz, nem kell az öngyilkosság gondolatával játszadozni, mert nem fogod tudni kifizetni a sárga csekkeket. Stb stb. Én ezt szoktam meg. Ha nagyritkán olyan helyzetbe kerülök, hogy nyomás alatt létkérdés egy-egy munka, na engem az blokkol le és frusztrál.
Ja és mint minden, kissé idealista és "nagy gondolkodó" beállítottságú ember, nekem is van kb 3-4 projekt a fejemben, amit mondjuk már pár száz millióból beindítanék. Nekem az lenne a kihívás, nem az, hogy csicskáztató főnököknek és furkálódó kollégáknak a hülyeségeit hallgassam.
Mégegy:
Írod
"Ha egyszer ötmilliárd forintod van a bankban, akkor többé nincs mit megoldanod, hiszen ebből az összegből egész hátralevő életedben elélhetsz. Nem lesznek kihívások, megoldandó feladatok."
Dehogynem. Nemcsak piti-piciben lehet gondolkodni.
Mit gondolsz, a nagy mágnások, cég vagy cégcsoport tulajdonosok depressziósan ülnek otthon a pénzeszsákok tetején? Na azok a szép kihívások: életre hívni egy új projektet, egy céget, cégcsoportot, befektetni, terjeszkedni, kisebb cégeket felvásárolni vagy nagyokkal fuzionálni. Vagy egy új találmányt bevezetni a piacra. Üzleteket nyitni, márkaképviseletet létrehozni stb stb. Ez sokkal izgibb és klasszabb dolog, mint kollégákkal azon tépelődni, hogy mit szól a főnök majd ahhoz, hogyha meghallja, hogy egyesek mennyit beszélgetnek - munka rovására - az előző esti valóvilágról. Vagy Prüntyi Manci hónaljszagú pulóverén való pletyizés és megbeszélni a menzaebéd mellett, hogy mennyi volt a villanyszámla...
Bocs, ha fellengzősnek tűnök, de csak érzékeltetni akartam, hogy attól nem lesz szebb az élet, hogy kiszolgáltatottságban vagy létbizonytalanságban tengődjön valaki.
válasza:"Mit gondolsz, a nagy mágnások, cég vagy cégcsoport tulajdonosok depressziósan ülnek otthon a pénzeszsákok tetején?"
Nem, a nagy mágnások, mint már leírtam, hosszú évek munkájával és rengeteg tapasztalattal (no meg szerencsével is talán) építették ki az életüket és épp emiatt nem szívbajosak. Csúcsra pörgetni egy céget hosszú tapasztalattal más, mint amikor egy átlagembernek a nyakába szakad annyi pénz. De egyébként egyetértek veled, tudni kell nagyban álmodni.
Ha szabad, javasolnék egy könyvet: 4 órás munkahét a címe és egy olyan ember írta, aki teljesen önerőből mobilizálta magát. Fantasztikus könyv. Noha nem támogatom a kalóz-verziókat, megadom azért ízelítőnek a .pdf verziót, úgysem neten fogod elolvasni, ha érdekel:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!