Miért történt ez velem?

Mellesleg nekem is nehéz volt függetleníteni magam a környezetemtől. Eleinte nem is nagyon mertem belevágni, nem tudtam hol kezdjem.

Utólag visszagondolva azt hiszem az segített, hogy beszélgettem hasonló emberekkel. Olyanokkal, akik valamiért mások és így szinte minden nap meg kell küzdeniük a világgal és ki kell állniuk önnön személyiségük mellett.

Igazából ez nagyon sokat segített, ennek hatására mertem önmagam lenni.

Elolvastam a beszélgetéseteket és sok hasonlóságot fedeztem fel az én életemben és a tiedben! Már kétszer belekezdtem, hogy leírjam, és tele is írtam 2×1 A4-es lapot :D, de úgy érzem nem tudok mindent egy szövegbe belesűríteni.. A lényeg az, hogy én is nyitott kisgyerek voltam, aztán kb. kiskamasz kor környékén nekem is elromlott minden, nekem is volt ilyen 'elképesztő félelem olyan köznapi helyzetekben, ami másnak normális', nekem is voltak ilyen 'primitív' beszólogatós gyerekek (habár én nem kerültem soha nagyon megalázó helyzetekbe, azért engem is megviseltek a dolgok). Szóval bizonyos részét teljesen átérzem annak, amit írtál! Viszont mondom, nem tudtam egyszerűen mindent leírni! Szóval ha még szeretnél erről beszélgetni valakivel, akkor folytathatnánk máshol, pl. msn-en. :)

17/L