Mikor elmész egy jót partyzni nem idegesít titeket mikor a szüleid kérdezik hogy "na mi volt" stb?

jaj az ilyeneken én is hamar felhúzom magam lány létemre :DD

"milyen volt? kik voltak ott? hova mész-kivel? mit csináltatok?" agyf*szt kapok az ilyen kérdésektől :D de most már kezdem magam kordába tartani..elmegyek futni, zenét hallgatni és elszáll ez az idegesítő érzés :D

Hát én -sajnos, nem sajnos- 12 éves korom óta eljárok bulizni (házibulikba). Én 12 évesen megmondtam az anyukámnak, hogy megígérem neki, mindent elmondok amit fontosnak érzek, de hagyjon elmenni. Ez így ment sokáig. Úgy 15 éves koromig rengeteg buliba voltam és nem történt semmi, de mégis minden apró dolgot elmondtam neki kérés nélkül. De aztán 15 éves koromtól kezdve nem jártam el itthonról.. És most 18 éves leszek ismét elkezdtem eljárogatni, sőt ha a szüleim nincsenek itthon itt szoktam bulit rendezni.

Nem kérdezi mi volt, mert az első hogy én mondom el neki.

Szerintem az egész bizalom függő.

Az akkori 12 éves barátnőim 3/4-e egy mocskos fűves kur.va lett. Én még mindig szűz vagyok sose drogoztam nem is akarok, nem cigizek.

Szerintem ha a szüleiddel kicsit bizalmasabb viszonyt ápolnál és egyességet kötnél akkor minden olajozottabban megy. És talán nem éreznéd nagyobb tehernek az egészet, mint ami valójában.