Úgy 10 éves koromig szerettem élni,de azóta csak vagyok.Mióta meghalt a papám,más lettem.Mindenki utána máshogy viselkedett velem,lekezelőbben.Ez azóta is tart.De az a tudat vigasztalt,hogy két dolog nem változik:a kitűnő tanulmányi eredményem,és a kutyám,akivel játszottam kicsit,és máris jobban éreztem magam.Aztán minden szétesett.5-ösről kezdtem lecsúszni 3-asra,aztán a kutyám,aki még akkor is vigasztalt,meghalt.Azóta nem tudom,mit kezdjek magammal...folyton sírok,mikor nem látnak.Csak normális kommenteket kérek,mert én nem igazán találom viccesnek.Köszönöm.
2011. máj. 7. 21:28
1/3 anonim válasza:
Őszinte részvétem apukád és a kutyus miatt! :'(
Elhiszem hogy nehéz neked, de amikor csak teheted gondolj azokra akik még vannak neked, ne azokra akik nincsenek...tudom eszedbe jut, de ha tudod tereld el a gondolataid. A családdal mi van?? róluk nem írtál. talán szerezhetnél egy-két barátot. Járj sportolni, szórakozni(nem pont bulira gondolok). Aztán ismét élvezni fogod az életet.
2011. máj. 8. 01:14
Hasznos számodra ez a válasz?
2/3 A kérdező kommentje:
A papámnál a nagypapámra gondoltam,de köszönöm:) Családommal nincs semmi baj amúgy...csak anyuék előtt sem tudok annyira nyílt lenni.De megpróbálom,és nem adom fel,mert én is ezt szajkózom mindenkinek.Remélem,hamarosan túljutok ezen...addig is megpróbálok többet ismerkedni.
2011. máj. 8. 11:00
3/3 anonim válasza:
Sajnálom, hogy máris ennyi rossz történt veled.
Talán még nehéz lenne, de nem akarsz egy új kutyát?
Nem úgy értem, hogy pótolni az előzőt, hiszen az lehetetlen. De egy állat mindig segít a bajban, ahogy te is tapasztaltad. Gondolkodj rajta, talán még kell egy kis idő, de akkor nem éreznéd magad olyan magányosnak. És ha megérett az idő, válassz valamilyen egygazdás, ragaszkodó kutyát.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: