Miért nincsenek igazi barátaim? Miért nem jutok eszébe soha senkinek?

Ismerem az érzést.Erre nincs jól bevált taktika. Kivéve talán egy: népszerűvé kell válnod.Hogyan? Meg kell mutatnod,hogy több van benned mint amennyit ők látnak. Te randeztél már valaha bulit?Vagy csak a meghivásokra vártál? Itt az ideje a saját akcióidnak.Ottalvós buli,társas játék-aki veszit iszik -módra( a pityókás állapotban megoldódik az emberek nyelve és több olyan mondanak el amit nem kéne,mint amennyit szeretnének).

Nem azt mondom,hogy rúgjatok be,de érezzétek jól magatokat.Most épp nem aktuális,de a sátorozás(akár sátor nélkül is:),vagy túra,vagy egy jó kis ruhás úszás a közeli folyóban/tóban...Mind-mind megannyi lehetőség.Egy a cél: a közös élmény. Ha ilyenetek nincs,nincs miről beszélni. Járj el partizni pár szingli lánnyal...Megismerkednek valakivel,és mivel te voltál ott,neked mesélik majd el,hogy alakult a dolog...ez hetekig,hónapokig tartó sztorizgatást jelent. Szóval,közös élmény.Hajrá.

Hát nálam ez a probléma akkor oldódott meg amikor megváltoztam kicsit, nyílt lettem, mertem beszélni az érzéseimről (ne egy drámázást képzelj el), kiegyensúlyozott kezdtem lenni és odamentem az osztályban a jobb fej emberkékhez megkérdeztem mizu, mire tanulsz, akkor elkezdtem én is beszélni, hogy hú képzeld el tegnap mikor erre tanultam otthon blabla, vagy valamit csak úgy mondtam magamról. Hát kell ehhez egyfajta kommunikációs készség, mindig beszélgetni kell.

Meg hát igaz barátok nincsenek minden bokorban sajnos:(