Mi az életfeladatod?

Köszönöm! :)

Érdekelnének további válaszok is!

Kinek mi konkrétan az életfeladata, és hogyan jött rá?

Közben olvastam ezoterikus oldalakon, hogy nem jó, ha elmondod a célodat, mert:

- vagy negatívan reagálnak, és ez elbizonytalaníthat, elveszi a kedvedet, hitedet...stb, valahogy visszavethet,

- vagy pozitívan, gratulálnak, ez pedig a motivációdat vetheti vissza, ami a cél megvalósításhoz szükséges elengedthetetlen lépésekhez jó, ha van.

Megígérem, hogy nem reagálok sehogy a köszönömön kívül, ahogy az előttem írónak sem, csak írjatok már valamit! Azért zavar, mert konkretizálni szeretném, mivel az nem cél, ha nem konkrét, arról viszont elképzelésem sincs, jó lenne példákat tudni, mégis mik lehetnek célok? Ötleteket is várok!

Névtelenül írunk ide, és aki tart a fenti kritikáktól, akár be se nézzen többet ebbe a kérdésbe, azt viszont elkönyvelheti, hogy előre is köszönöm, nekem nagy segítség!

18:39, kérésedre visszajelzés, észrevételeim:

Szerintem a rajzon át nemcsak életfeladatod lehet, hanem terápiás eszköz is, a benned lévő feszültség levezetésére, és szerintem nagyon jó úton jársz! Csak gratulálni tudok, hogy ilyen fiatalon tudod már, hogy ebben jövőd van! A célkijelölés arról szól, hogy ezt minél jobban lekonkretizálni.

"HA beszélek erről a dolgokról szüleimnek, tanáraimnak, barátaimnak kinevetnek vagy unalmasnak tartanak." Ez csak azt jelzi, hogy nem divat/sikk/menő beszélgetni ilyenekről, nincs nagyobb jelentősége. Van, akivel nem lehet, ez van.

Anyukád nyitottabb lehet ilyenekre, de azt csak tőle tudhatod meg, mit ért az alatt, hogy érettebb vagy nála. Nem tartom kizártnak, de csak nagyon óvatosan írom, hogy miközben ő a szülő, Te a gyerek, átveszed a kapcsolatotokban a szerepét (?), te támogatod őt lelkileg, miközben a gyereknek kéne támogatás a szülőtől ebben a korban. (Bővebben Bert-Hellinger családállítás.) Ha igen, megmondanám neki, hogy én az édes kicsi gyermeke szeretnék lenni, és törekednék csak a magam dolgaival foglalkozni, azt jól megoldani, az övét neki meghagynám. De igazából ezt gyerekként én is átéltem, mégsem tudom, gyerekként Te ezen mennyire változtathatsz, mert amihez anyu nem értett, el nem tudtam volna képzelni, hogy ne oldjam meg, mentve, ami menthető... (Ha egyáltalán így van nálatok, ez csak felmerült bennem, nem biztos...)

"máshogy nemtudom feloldani a nyomást" - alkohol, gyógyszer, kábítószer, ezeket lehetőleg NE, mert károsítja a testedet, de megértelek, akkor nem volt más. A jövőben, ha nincs már, ezekből minél kevesebbet/ritkábban/enyhébbet, míg jobb megoldást találsz. Javaslom spirituális oldalakon körülnézni, ott természetes megoldást kínál a lelki út, bár hosszadalmasabb,de az egyetlen, ami megoldást hoz. Pl. ujkorklub, vonzovera, harmonet, esettanulmanyok...stb.

Az önbizalom felépítéséhez: röviden az eredete, hogy kisgyerekkorunkban (első 3-7 év) mások nem tudatosan, nem direkt, de mégis úgy hatottak ránk, mi meg végül elfogadtuk, hogy ilyenek vagyunk. Az az igazi önbizalom, ami belülről jön, mert külső dolgok később az életben is bármikor lerombolhatják (ilyen világban élünk), tehát ne tedd függővé attól a magadról alkotott képedet, amit mások mondanak. Magadban mindig javítsd ki, tudd, hogy Te jobban tudod, mi van ott belül, vitázni nem érdemes. Idővel jobban fogod érezni, hogy bízol magadban, de ez nem 1-2 év, és most nagyon lerövidítve csak pár szót írtam, neten is utánanézhetsz ezügyben.

A Te életkordban teljesen érthető, hogy ezeket így éled meg, majd egyre jobban magadra találsz, mindig jobban csinálod és mindig jobb lesz!!

"Szerintem mindig van egy járható ösvény mindenkinek." Neked is, a tiédet kell csak megkeresni... Célt kijelölni kb. e 3 területen érdemes: családi, személyes fejlődés, munka. Ezen belül sorrendet felállítani, melyik a legfontosabb. Sok sikert!