Mi baj lehet velem?

"nemtudom élvezni az életet, mert egy fura, ködszerű helyen vagyok leragadva"

Az egyetem hidegen hagy. Lehet, hogy jobb lenne olyasmivel foglalkoznod, ami érdekel és lelkesít, feldob.

Lényegében ugyan az, ami a legtöbb korodbelinek.

Kilátástalannak tűnő helyzet, céltvesztettség vagy céltalanság, beszűkült látókör és gondolkodás, mindezt pedig tovább fokozza a depresszió vagy/és szorongás, eközben egyfajta társadalmi nyomás is jelen van.

No és ott van az, hogy kifejezetten anyagi javakban látnak sok mindent, a jelent vagy egy jobb pillanatot nehezen tudtok élvezni. (Szerhasználat nélkül a legtöbben ki se tudnak kapcsolni, de van, hogy a poklot nyitja meg. Pl ismerek olyat, aki ha iszik nevet boldog ideiglenesen, aztán a vége fele, kijózanodásnál pánikroham, kétségbeesés fogja el. Többször hívott fel éjjel, hogy menjek, mert nincs jól.)

Kortól, nemtől független ismerkedem, barátkozok. 12-97 éves a jelenlegi ismeretségem.

A másik globális probléma pedig az, hogy az önálló gondolkodást, kreativitást kinyírja a folyamatos net-pörgetés. Főleg az ingerekkel teli rövid videók és olyan oldalak, ahol milliónyi kép/videó követi egymást.

Az emberi agy nem erre a gyorsaságra van "tervezve".

Van egy természetes szelektálása az agynak, ezzel a sok ingerrel pedig mégdurvábban szelektál, muszáj mert ez sok neki.

S így jutunk el arra, hogy végeredménye mindennek az, hogy romlik a memória, kreativitás, önálló gondolkodás, nő az ingerküszöb stb.

Nagyon röviden...

Mindez pedig összefügg azokkal, amiket eleinte mondtam, mi a problémátok.

A beszűkültségtől a szorongásig.

Kezdetben a szűk környezetedben kezdj el tudatos lenni. Igaz ez a tartalomfogyasztásra is.

Húzz határokat internet/telefonhasználat témájában is.

Adj több énidőt, pihenőt magadnak s agyadnak.

Ne riadj vissza az inger hiányától, sem a pozitív/negatív gondolatoktól. Ne akarj elmenekülni előlük.

Helyette beszélgess el magaddal és kérdőjelezz meg mindent.

Mit miért érzel, van hogy az egyszerű "miért?" kérdésekkel is tovább tudsz haladni.

Keress megoldásokat.

S ki fog bontakozni minden fokozatosan.

A gondolkodást, probléma elméleti megoldását követi a kisebb-nagyob cselekedetek, amik egyre nagyobbakká válnak.

Vagy akár beszélgess értelmesebb barátokkal, emberekkel a gondolataidról.

Mi pl simán kiülünk a csillagos ég alá, telefon off. Kapja be a net s mindenki, aki éppen azon pötyög. Élni kell az igazi jelennek, minden vacak bódító nélkül és nem a felszínes csevegésnek élni, hanem mély gondolatokat is megosztani.

Említetted, vannak barátaid, de mégis itt kérdezel egy mélyebb dolgot.

Holott normális esetben, ha igazi barátok vagytok ezt is olyan könnyedséggel kellene megbeszélnetek egymás között, mint, amikor köszönsz neki.

Számodra mi a barátság?

Sok korodbeli, de még idősebbek között is látom, tapasztalom, hogy elfelejtik a kapcsolati formák jelentéseit, mélységeit.

Ugyanis a talizgatok, felszínesen beszélgetek adott emberekkel, nos az csak haverság, ismeretség,nem pedig barátság.

A barátra jóban-rosszban lehet számítani, s lehetsz őszinte.

Pl nem keresel kifogást, hogy miért nem mész vele/hozzá.

Ki mered neki mondani bizalommal, tisztelettel, hogy "bocsi egyedül akarok lenni." Stb.

A normális ember pedig tiszteletben tartja a döntésedet. De ha ismeri a jelen helyzetedet és téged akkor akár elmegy hozzád, támogat, mert tudja, hogy szükséged van rá.

Volt, hogy bizony éjjel kint sétáltunk egy jó hosszú beszélgetés mellett. Vagy csak megöleltem a másik felet, mert szüksége volt lelkileg erre s beszélgettünk a nappaliban.

Húgom (10évvel fiatalabb tőlem) pl ölembe szokta hajtani fejét vagy mellkasomon kisírja magát, ha olyan van. Pl szakítás.

Kezdj el tudatosabb életet élni, felesleges ingerek millióit kizárni. A netet is lehet hasznosan használni, de ahhoz kezdetben meg kell tanulni a felesleges ingeráradatot kizárni, ami nemcsak agyadat rombolja, de idődet is rabolja.

Amikor pedig valami érdekel valami tudás, infó, szakma, technika, nyelvtanulás/gyakorlás más országbeliekkel, bármi, akkor vedd elő, mint "globális tudásbázist".

"Mi a hobbid?" - szoktam kérdezni embereket. Random bárhol is, ha beszélgetésbe kezdek bárkivel.

Azt tapasztalom, hogy nagyon sok embernek nincs is igazi hobbija, ami a testet, elmét, kreativitást vagy tényleges skill-eket mozgatna meg.

Olyan kis semmilyenek. A film/sori nézés, zenehallgatás nem hobbi számomra.

Amikor pedig belemegyek adott művek értelmezésébe vagy pl szereplők, események elemzésébe a másik fél csak néz rám nagy szemekkel, hogy miről beszélek.

Ugyanis itt is visszaköszönt a fentebb említett gyorsfogyasztás hatása. Az emberek csak néznek, de nem értelmeznek, leszelektálnak.

A "milyen volt a film?" kérdésre pedig a választ letudják két szóval "jó volt", "sz@r volt".

A "miért?" kérdésre pedig nem tudnak válaszolni, bőven kifejteni.

Ha nem igen van hobbid, ami kikapcsol és valamilyen szinten fejleszt is. Érdemes keresni.

Vannak olyanok is, amik mellett tudsz elmélkedni önmagadon, dolgaidon, mellette kapod a dopamin adagodat s vannak olyanok, amik szimplán kikapcsolnak és boldogságot adnak, de akár sikerélményt vagy pénzt is hozhat.

Merj adott dolgokban határokat húzni, más dolgokban pedig nyitottabbnak lenni.

Ki fog alakulni minden, de el kell kezdened tudatosan élni a napjaidat.

Kezdetben nagyon furcsa lesz s olykor ürességet is fogsz érezni, de ne pánikolj, ha:

Elöntenek adott érzések, éld meg és nézz szembe velük.

Van, hogy egyszerűen pl jobb leírni lapra tollal.

(Később el is gondolkodhatsz a leírtakon, megoldást keresve akár)

Az üresség érzet - nem jönnek a külső ingerek, képek stb.

Itt az ideje, hogy az agy más területei aktiválódjanak, azaz te magad hozod létre a "tartalmat".

Ezt úgy tudnám elmagyarázni, hogy pl amikor kisgyereknek kezébe adod a már kész animációs videót, ott már minden kész, hiszen mások már mindent kitaláltak, létrehoztak.

Képek, sztori, színek, hangulat, érzések, hang, stb.

Míg ha a gyereknek felolvasok azalatt teljesen rá van hagyva a fantáziájára mindaz. Neki kell létrehoznia.

Teljesen másképp működik az agy a két esetben.

Egyikben befogadja a sok ingert és szelektál. Míg a másikban meg van mozgatva és alkot/létrehoz önállóan.

Azok az emberek, akik agya elkényelmesedett az ingeráradatot kiszolgálva azok éreznek sokszor egyfajta űrt magukban, mert furcsa az agynak a másfajta helyzet.

Tudatosítsd ezt is. Sokat segít a pillanat elfogadásában. Csökken a pánik, szorongás lehetősége is, ha ezen elgondolkodsz.

Remélem sikerül kezdetben rendezni az alapokat. Aztán hajrá! Mehet minden fokozatosan előre.

Pánik és stressz esetén javasolt légzőgyakorlatokat végezni.

Ilyenkor jól jön a tudatos internet használat.

Nem más fele terelődünk el, hanem céltudatosan pl youtube-n keresel ilyen gyakorlatokat.

Sok sikert! Menni fog!