Miért vagyunk ilyen. Hogyismondjam. "gonoszak"? Mi értelme van?

00:18

Amit te mondasz az marhaság! A kedvesség tanult, ráadásul túl is van értékelve.

Ha két embert a dzsungel nevel fel, akkor nem fognak megosztozni a talált zsákmányon, hanem kinyírják egymást érte.

01:10

Valóban?

Ebben az esetben vékony a határ az ösztönök és a gonoszság közt.

téves hitrendszerünkből eredően. alapvetően különállónak tekinti magát az ember mástól, egy külön létezőnek, és ez a gondolatmag okoz ilyen gonoszságot, mivel saját érdekeit veszi előre az ember, magát külön "szintre" emeli, így önző. az önzés nevű jellemvonásból fakad a többi negatív emberi tulajdonság is...illetve egy másik dolog, ami még erősíti ezt az önzést a félelem, a sunyi félelem a haláltól...mivel itt is alapban úgy gondolja az ember, hogy elvész a semmibe, megszűnik létezni, amikor tapasztalja a halált, így fél, és egy életére korlátozva mindent habzsol, követel, vágyakozik, ragaszkodik és sorolhatnám.

másrészről pedig a mi ösztönünk szerintem a lelkiismeret, ami a természet ajándéka és súg nekünk az önzetlen tettekre sarkallva...de az üvöltő, akaratos hang bennünk ezt elnyomja, ez a hang pedig önzésünk, vágyaink hangja, ami csak a saját érdekét nézi, de másét nem. egyébként ha 2 ember a vadonba ki van rakva és együtt nevelkednek fel nem olyan biztos, hogy egymást ennék meg...lehet összefognának...ezt nem tudhatjuk mi meg, maximum példának hozhatnánk fel, de nyitva marad ez a példa, mert két éle van, így felesleges is. az önzés egy felesleges pótcselekvés a negatív érzelmi állapotokkal együtt...mindaddig jó ez, amíg rá nem jön az egyén, hogy értelmetlen. az emberek tehát tévedésükben gonoszak egymással és magukkal...szóval értelmetlen, de meg lehet érteni. :)

üdv és sok sikert

25/F

LastOne.Left

"Ebben az esetben vékony a határ az ösztönök és a gonoszság közt." emberszemmel nézve talán igen. Csak az ember ítélkezik a történések felett és nevezi azokat jónak vagy rossznak.

Visszatérve a kérdéshez -ez itt az ellentétek földje. Ha nem lenne hegy, nem lenne völgy sem. Ha nem lenne gonoszság, nem lenne jóság sem. Ha nem lenne senki aki megbántson téged, nem lenne senki akinek megbocsájthatsz, így sohasem ismernéd meg milyen érzés megbocsájtani. Teremtünk és tapasztalunk.