Aszociális lennék, vagy túl sok 'rossz' történt velem?
10.-es lány vagyok. Eléggé 'gyenge lelkületű' is. Erre rátett egy lapáttal, hogy 5.-ben és 6.-ban az osztályom 'ellenem fordult' (lényegében azért, mert az osztály falkavezérével hasonló volt a stílusunk, és a falkavezér és a s*ggnyalója kitalálták, hogy utánozom a csajt, és ezért én lettem a rossz), és e miatt nem szerettem a sulit, és elég keményen pletykáltak, kavartak a hátam mögött.
Aztán 7.-ben suli váltás (anyám javaslatára), ahol a tanárok kipécéztek maguknak, mert feketében jártam.
8.-ban visszamentem a régi suliba, de egy másik osztályban, ahol a fiúk 'összefogtak', és piszkáltak, mert nem voltam 'jó tanuló' (3-as).
Ezek az általánost nem nagyon szerettem. Öngyilkos is akartam lenni, és pszichológushoz is jártam. Most gimiben nem 'bánt' senki, a tanárokkal is megvagyok, az osztálytársammal is kijövök. Viszont az a probléma, hogy 'óvatos' vagyok.
Annyira már nem vagyok olyan visszahúzódó. Képes vagyok elmondani tanároknak, osztálytársaknak a véleményemet, mi az, ami bánt, satöbbi, viszont azt érzem, hogy valami nincs rendben. Nem merek 'mély' barátságokat kötni. Mindenkivel elvagyok, és bárki a közelemben eltud jutni egy pontig, de annál tovább nem. Nem merem közel engedni az embereket magamhoz.
Szia!
Hát figyi... ebből a kb. 15 sorból nagyon nehéz bármit is leszűrni. Abban viszont talán nem tévedek, hogy van egy jó adag szeretethiányod, amit úgy próbálsz kompenzálni, hogy más akarsz lenni, ki akarsz tűnni a társaid közül. Ettől a nagy többség nem fog szeretni, vagy utálnak, vagy kinevetnek.
Próbálj meg egy picit jobban odafigyelni az osztálytársaidra, figyeld meg, kinek mi a hobbija, mi az érdeklődési köre, milyen problémák foglalkoztatják. Beszélgess velük erről, próbálj meg így közelebb kerülni.
Alapszabály az életben: ha jószándékkal fordulsz valakihez, nem fog eltaszítani magától. Bárki mást mond, ne hidd el! Ugyanis mindenki szereti a figyelmet, és mindenkinek jól esik a törődés.
Túl sok rossz történt veled. Elvesztetted az alapvető bizalmadat mások iránt. Félsz attól, hogy közel engedj magadhoz bárkit is, hisz ki tudja nem e bántana meg ő is. De akár az is lehet, hogy te vágytál a közelségre, de ezek után üres lettél ezen a téren, nem igényled (nem azért mert félsz tőle, hanem egyszerűen nem vágysz rá, nem akarod). Ha neked ez így nem megfelelő, akkor járj el társaságokba és előbb vagy utóbb találsz valakit, akit közel engedsz magadhoz, akinek megfogsz nyílni.. kérdés az, hogy nem e döntesz majd rosszul.
Áh fenébe is én vagyok csak ilyen borúlátó.. hiszen az emberekben mindig meg lehet bízni..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!