Én lennék ennyire maximalista?
Na szóval! Művészeti gimibe járok, és az idők alatt elég szépen megszedtem magam a kimaxolással, és hogy ne érjem be az alappal. Ezt úgy kell értelmezni, hogyha egy feladatra elkap a hév és az ihlet, akkor minél jobban szeretném kivitelezni, hogy szebb legyen és gyönyörködtesse a szemet. (Ahogy ez ráhúzhazó azokra a feladatokra is, amik nem annyira az én asztalaim, de olyankor magamnak okozok csalódást, mintsem a tanáraimnak, hogy tudom, tudtam volna jobbra is, de ,,leszartam")
Ott kezdődnek a gondok, hogy sokszor minden tanár a maga óráján dicsér, ami eleinte nagyon jól esett, de mostanra már evidenssé vált, hogy az én munkáim többnyire mindig tetszenek és néhány tanár el is fogult vele.
Félreértés ne essék, bók, ha dicsérnek, inkább minthogy leszóljanak folyton, de azért én is lassan rosszul kezdem érezni magam, amiért én vagyok kiemelve, a többiek ritkán. Sokszor attól félek, hogy kileszek nézve, mert a stréber vagy a nyalizós címszavakat ragasztják rám.
Pedig én nem tartom magam annak, mert én magamnak fejlődök és szerintem abba semmi rossz nincs, ha minél előbb szeretnék megcsinálni egy feladatot, hogy egyrészt időbe kész legyek, másrészt a lelkem is nyugodt legyen, amiért kész vagyok.
Ti mit gondoltok erről?
válasza:Azt hiszem értem mire gondolsz, egyébként hasonló cipőben járok, csak sima gimiben. Valóban kellemetlen tud lenni a sokadik dicséret, nemcsak a többieknek. Ez egyrészt lehet számukra egy húzóerő, hogy ől is jobbak legyenek, de ez általában nem így szokott elsülni. Ha emiatt kinéznek a többiek, tedd ezen túl magad. Nagyrészt ez csak irigység, és tudod hogy mondják, ha vannak irigyeid akkor valamit nagyon jól csinálsz.
Úgyhogy csak nyugi, mások miatt ne adj le a színvonaladból, mert nem kell nekik megfelelned, nem is tudnál. És évek múltán még megjöszönöd magadnak, hogy nem adtad lejjebb a kemény munkát.
Még egy jó tanács, én legutóbb meg mondtam az egyik tanáromnak, hogy ha lehet akkor mellőzze ezt a "kiemelést". Te is megpróbálhatod, a tanáraid meg fogják érteni, de fontos hogy csak akkor, ha Téged zavar.
válasza:Művészeti suliban vagyok tanár.
Szerintem mindig jó, ha van valaki húzóember a csoportban, az jó esetben motiváló a többieknek is.
Ez egy ilyen műfaj... Többet kell beletenni, ha szeretnél elérni valamit ezen a pályán később. Szóval szerintem ügyes vagy, meg főleg ha ez egy belső motiváció.
Ha a többiekkel szeretnél jobb kapcsolatot az osztályban, akkor esetleg gondolkodhatsz olyanokban, hogy közös programokat szervezni, amik szakirányúak. Mondjuk rajzos szakkör (tanárt megkérni, vagy önszerveződés), filmklub, fotóklub, mozizás, kiállításra járás, animációs filmklub, ilyesmik. Biztos vannak olyanok, akik szívesen részt vennének benne, és akkor lehet közösen fejlődni, tanulni. :)
(Aki meg kinéz, meg strébernek tart, azokkal nem szabad foglalkozni.)
válasza:3 folyt.
Ja, és később meglátod, meg fogod találni azokat, akik szintén elkötelezettek. Később minden szorgalom az előnyödre fog válni:)
Én akár más évfolyamokban is barátkoznék, vagy neten is is nézelődnék szakmai oldalakat, programokat keresni, ilyesmi.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!