Mi volt a legrosszabb élményetek az óvodából?

Szerintetek az ilyen történések nem hagynak mély nyomot a gyerekben?

Úgy értettem, hogy nem lettek-e lelki sérültek. Mert vannak olyan rossz élmények, amelyeken könnyen túllép az ember, és vannak olyanok, amelyek mély nyomot hagynak. Mindegyiket el lehet mesélni később, de a későbbi, akár felnőtt életére gyakorolt hatása nem ugyanaz.

33. Nekem az a fura, hogy a tortám ellopása mélyebben érintett, mint a fojtogatós dadus.

Talán azért, mert a fojtogatós dadus (még leírni is szörnyű), egyszerűen dühös volt, és nem tudta kulturáltan kezelni, a torta ellopása pedig alantasabbnak tűnik?

#35. Lehet. A dadus érdekes volt, mert hittem is meg nem is, amikor néhány gyerek mondta, hogy megszorította a nyakukat "viccből". Nem szerettük, mert kiabált és csapkodott. Aztán egyik nap nyári oviban mindenki egy szobában aludt, ki kellet szedni az összecsukott ágyakat a szekrényből. A szekrényt egy bordó függöny zárta le. Mire odaértem, nem maradt benne ágy, de fura volt a szekrény üresen, beleálltam és csodálkoztam, hogy mennyivel nagyobb így. Egyszer csak hátulról valaki a fejemre húzta a függönyt és meghúzta mintha egy csuklya vagy zsák volna, kapálóztam de nem engedett el. Kívülről így tapogatta a fejemet, közben meg röhögött és akkor felismertem, hogy a dadus az. Pár pillanat múlva ugyanolyan hirtelen elengedett, kilökött a szekrényből és rám ordított, hogy mit piszmogok, takarodjak és hozzak a másik szobából ágyat ha itt már nincs. Én meg simán engedelmeskedtem, mintha semmi sem történt volna. Csak utána amikor már az ágyban kellett feküdni, esett le, hogy elkapott engem is. Szóltam apámnak, aki kérdőre vonta amikor másnap vitt de a dadus csak röhögött, hogy nem igaz, csak behúzta rám a függönyt, én meg megijedtem, nem tudta hogy ilyen beszari vagyok nagycsoportos létemre. Következő évben bukott le, amikor a párnát rászorította az egyik gyerek arcára, mert az nem akart aludni és az új óvónő meglátta.

36-os: ez borzasztó. Normális az ilyen ember? Nem.

Az hogy az óvodatársaim nem szerettek az utolsó évben

A kirekesztés nagyon fájó.

Volt egy ovistársam aki félt az ottani WCktől, ezért a szekrényébe végezte el a dolgát. A probléma az volt, hogy az ő szekrénye mellet volt az enyém, az enyémbe meg egy k_rva drága HelloKittys plüss. A szag átszűrődött a terembe, és ugye kiment az óvónő megnézni. És ott volt a szekrényben a fos. Na a gyereket beállították ezért a sarokba, és annyira féltékeny lett rám, hogy behozta az én Hello Kittys plüssömet és nekidobta a szemetesnek. Na azóta utálom azt a gyereket.