Miért nem tudok sokszor hirtelen reagálni? (önismereti kérdés,többi lent)
Sziasztok,röviden az a helyzet,hogy képzeljetek el egy fiút,aki egész gyerekkora óta önbizalom hiánnyal küzd,megfelelési kényszer stb.
Na most,ez a valaki nem olyan rég eldöntötte hogy változtatni fog.El is kezdte.Csinálja is.
De sokszor azt veszi észre,hogy hirtelen,előre be nem látható megmérettetésekben nem az szerint reagál ahogy az egy szerinte tökös,felnőtt,érett férfinak kellene.
Tudja mit kell csinálni,akarja is.Merné is!De nem jut eszébe sokszor.
És sokszor a végén jut eszêbe hogy megint nem úgy viselkedett ahogy megfogadta hogy fog.És zavarja őt a gondolat utánna.
Igen,ez a valaki én vagyok.
Szóval sokat fejlődtem azóta,nincs önbizalomhiányom már,nem érdekelnek mások véleményei,tényleg sokat fejlődtem és érzem,valamint büszke vagyok magamra.DE!
Vannak szituációk,amikor egyszerűen a sablonok irányitanak engem.Bizonyos szituaciok,amik hirtelen jönnek és nincs időm átgondolni hogy;Hoppá,most ezt kellene mondanom vagy tennem.
De helyette mégis a régi nyámnyila és megalkuvó módszer jön elő.Hiába tudom,hogy én nem ez akarok lenni,mégis ez jôn elő sok esetben és sokszor nem tudom irányitani magamat.Olyan mintha egy script szerint működnék.Vagy mintha egy maszk lenne az arcomon,amit már nem tudok leszedni mert a húsomba nőtt.
Akik hasonló helyzetben vannak ti mit csináltatok?Vagy hogyan tudatositjatok magatokat éles helyzetben,hogy ne a belétek nevelt sablonokkal reagáljatok?
Kérdezi egy 24 éves srác.
Bárki irhta és irjon!
Szóval sokszor tudom hogy hogy nem akarok viselkedni,milyen nem akarok lenni.De a sablonok ,a rossz beidegződések mégis sokszor előjönnek és olyankor kikapcsol az agyam vagy nem tudom és csak később jut eszembe hogy nem ezt kellett volna.Ez annyira zavar engem hogy sokszor hasonlókat is álmodok.Màr szinte minden nap!Lehet hogy nagyon rá vagyok erre a változásra feszülve görcsösen?És csak időt kellene adnom magamnak?Mert sokszor érzem magamban az erőt,sokszor merek konfrontàlódani másokkal,néha direkt csinâlom hogy a félénkségemet legyőzzem,de ez a sablon meg a beidegződés mintha át enné sokszor az irányitást.És nem tettszik.
Mondok példát:
Tegnapelőtt elvittem anyámat az anyjához.És ott volt vele még egy öregasszony.Miközben csinálták a haját,kôzben kérdezősködtek hogy mi a tervem a jövőre nézve.Erre én megmondtam hogy katona szeretnék lenni.
Erre ők egyből lehurrogtak meg elkezdtek burkoltan,cinikusan, beszólni,hogy x-y munkát se birtad,ezt hogy fogod.Erre én meg csak hallgattam,de a végén megmondtam hogy ez engem nem érdekel.
De utanna azt éreztem,hogy nem fejeztem ki magam elég harsànyan.
Mert valójában azt akartam volna ki mondani hogy nyugodt legyen a lelkem,hogy:Figyelj nagyi,nem vagyok kíváncsi a véleményedre,nem kérdeztem.Úgy hogy a véleményedet azt tartsd meg magadnak!
Utólag most mérges vagyok hogy nem fejeztem ki magam teljesen.Csak így részlegesen.És zavar.És nem jutott eszembe hogy ezt így akarom.Mert volt ez a sablon,ami megint át ette az irányitást felettem.
Remélem így mostmâr jobban érthető a helyzet.
Veletek volt ilyen,vagy van így?
Esetleg szerintetek ez mikor fog megszűnni és mit kellene mé csinálnom hogy megszűnjön?
Esetleg járjak pszichológushoz?
Köszi a válaszokat!
válasza:Szia!
Én értelek és át tudom érezni a problémádat, mert nagyon hasonló cipőben jártam/járok még mindig sokszor, holott 40+ vagyok.
Szeretném, ha tudnád, hogy nagyon jó úton jársz, ugyanis felismerted a gyengeségeidet, és szeretnél rajtuk változtatni. Már ez önmagában hatalmas lépés. Viszont még csak most kezdtél bele, persze, hogy nem megy tökéletesen minden. A régi beidegződéseket nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, csakis kitartó belső munkával. Nem ostorozhatod, magad ennyire, légy türelemmel, gyakorolj szorgalmasan, és napról napra jobban fogsz hasonlítani az igazi önmagadra.
Kitartást kívánok neked az utadon! Higgy magadban, sikerülni fog! Én nagyon szurkolok neked.
Köszönöm,lehet igazad van!
Akkor türelmes leszek..
válasza:Ez a lépcsőház-hatás nevű pszichológiai jelenség, hogy utólag (már a “lépcsőházban”) jut eszedbe, hogy kellett volna reagálnod. Mondjuk ez a nagyis megoldás eléggé béna azért, nem hinném, hogy kielégítő lenne számodra.
Az a baj, hogy agyalással nem lehet átírni mintákat, amit a családodból hozol. Érzelmi munkával lehet, de ahhoz meg kell egy önismereti vezető, ideálisan egy klinikai szakpszichológus.
Erre van egy csomó gyakorlat, de hasznos ha elmész szakemberhez (coach, pszichológus vagy konzulens) fejleszteni magad.
Pl egy technika:
Fogj egy papírt és írd le ami a legrosszabb benned, amiket nem szeretsz és azt amikor nem jól reagálsz.Személyesítsd meg, adj neki egy nevet (pl lúzer, gonosz énem, vagy bármi ami neked negativ jellegű) Aztán írd le azt aki lenni szeretnél, amikor ügyes vagy, aki az ideális éned. Adj neki is egy neked tetsző nevet. Napközben állíts be egy időzítőt a telefonon ami ezt írja ki mondjuk 2 óránként: "Most ki írányít..?" És válaszold meg, hogy a jó éned vagy a másik. Ha ez megvan térj vissza IDE és írd le mit tapasztaltál és mondom tovább :)
Ez nem rossz.
Kipróbálom
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!