Érzeted már azt, hogy eleged van a munkából, az életből, úgy általánosságban? Hogyan oldottad meg a helyzetet?

igen, minden nap

iszom azt is minden nap

Nálam a testem szólt közbe, hogy "bocs, elég, nem bírom" és az egészségem miatt (javarészt) felmondtam és mentem egy másik helyre ideiglenesen, ahol fele hetet dolgoztam kicsit többért is.

A hét másik felét pedig annak szentelhettem, amiket szeretek.

Ezen a melóhelyen viszont a főnököm 4 hónapig húzta a be nem jelentésemet és elküldött covidra hivatkozva.

Aztán nagy lendülettel a meglévő és gyűjtött pénzem egy részét feltettem prototípus termékekre.

Innen indult az, amit rég tervezgettem csak.

Jelenlegi cél pedig egy saját ház messze a várostól, szomszédok nélkül úgy, mint egy kedves barátom is tette.

Szükségem van a zajmentes helyre. Nála pl teljesen nyugodt vagyok, jól alszok.

A testi-lelki összeomlásig el kellett jutnom, hogy felmondjak, másrészt pedig végképp megundorodjak a rabszolgamunkáktól.

Nem mertem saját lábra állni ezen téren.

Jobb, ha te magad lépsz ki a "bizonytalanba", mintsem az egészséged állapota dobjon ki.

Az se baj, ha ideiglenes, de más melót vállalsz, közbe pedig kitalálod merre tovább, mi lenne jobb neked.