Normális, ha már 18 évesen unom az életemet?

Hiába van meg mindened, ha nem érzed jól magad.

Viszont ez semmiképp nem normális. Én javaslom, hogy ha tudod, és teheted, keress fel egy pszichológust! Általában mindennek megvan az oka, és ha sikerült ezt kideríteni, akkor megoldani is könnyebb lesz.

"Olvasd el az Evangéliumot! Abban benne van, ami az örökké tartó boldogsághoz kell."

Megérkezett a sötét középkor.

Önismeret, ha kell kérd szakember segítségét, hogy a benned lévő űr okát/okait feltárd.

Alapon az "unalom" részemről nem létező fogalom. Folyamatosan jár az agyam elméletektől egészen az alkotásokig + alkotok is.

Bárhol vagyok feltalálom magam.

-gondolkodás, agyi aktivitás

-kreativitás (nem csak művészetekben, az élet mindennapi dolgainak és fejlesztéseiben is megmutatkozik, de akár fejlesztés és kutatások... Stb mindenhol jelen van)

Valószínű szűk látóköröd van, kevés aspektusból látod, észleled a világot.

Fejlődj!

Ahhoz viszont ismerned kell a multad s jelenedet; annak ok-okozatait stb

Ebbe bela tarzozik az üresség feltárása is.

Akkor fogsz tudni haladni, fejlődni, ha választ találsz.

S ezt a választ nem fogja tudni senki megválaszolni rajtad kívül.

Nem is jó, ha szádba rágnak valami választ.

A megvan mindened, de mégse szitukban mélyebb lelki eredetű forrása van az ürességnek.

Valószínű anyagiakkal nem megoldható dolog/dolgok.

Apám unoka öccsének fia volt hasonló panasszal.

Magammal vittem, kizökkentettem, szórakoztunk egy számára új módon, amikről nem gondolta, hogy élvezetesebbek lesznek.

+a társasági minőség nagyon fontos!

Első sorban személyiség és menatlitás szinten.

Kiráncigáltam a sznob világból melyet apja-anyja alapozott meg neki. Felszínes emberi kapcsolatok VS igaz értelmes, őszinte emberek.

29N

Egyke gyerek vagy?

Társaság kéne neked!