Tönkre tud-e tenni a beszédhang egy egész életet?

Én egy 25 éves srác vagyok. Mióta túl vagyok a tinédzser éveken, életem minden napja a szorongásról szól. Nem mutált semmit a hangom, ráadásul a hangszínem alapvetően előnytelen, ezért telefonban 10/10 esetben nőnek gondolnak. Élőben annyira ez nem jellemző, viszont amikor olyan társasággal akadok össze, ahol kissé alul szocializált emberek vannak, gyakran kapok maró, gúnyos megjegyzéseket. Bár az évek alatt megedződtem, sosem fogom elfelejteni, amikor a szalagavató bálomról történő távozásom során, azon a hideg ködös novemberi estén utánam kiabálták többször is, hogy "b**i". Senki se kövezzen meg, ugyanis végigjártam mindent, amit lehetett. Súlyos összegekért mindenféle endokrinológus megvizsgált, majd elküldött. Olyan logopédushoz is jártam, aki hasonló problémákkal küzdő embereknek segít. Ott volt valamilyen javulás, viszont folyton azt éreztem, hogy erőltetetten, nem természetes módon kell használnom a hangomat. Más egészségügyi problémám is van. 176 centimmel 52 kiló vagyok, még mindig nem borotválkozom, csak minimális arcszőrzetem van. Az emberek folyamatosan unszolnak a soványságom miatt, viszont nem értik meg, a lélek betegsége kiül a testre is. Ebben az ügyben is voltak próbálkozásaim. Pár évvel ezelőtt jártam egy személyi edzőhöz, de aztán lelépett, a hely is bezárt. Próbáltam párszor egyedül lemenni, de akkora volt a szorongás akkor is bennem, hogy hamar feladtam. Gyakran fáj a fejem is, amire szintén senki se tudott nekem választ és segítséget nyújtani. Iszonyú megkeseredettséggel tölt el, amikor látom a nálam 5-6 évvel fiatalabb srácokat jó fizikummal, normális férfi hanggal beszélni, barátnővel, boldogan az életben. Én pedig még unokával se fogom tudni a szüleimet megajándékozni. Fogalmam sincs, ezen a ponton mi tévő legyek.