Szeretni annyi, mint feladni a saját boldogságunkat valaki más kedvéért?

Nem!

Gondolj például a szülőkre, akik már régóta vágytak kisbabára! Boldoggát teszi őket a pici (boldogok), és mégis szeretnek!

Ha szerelemre gondolsz, akkor sem kell feladni a boldogságunkat szerintem! A szerelem az egy nagyon jó érzés, a viszonzatlan kevésbé, de a bizsergés és a hódítás lehetősége akkor is megmarad!

Ha pedig szeretsz és viszont szeretnek, akkor nem vagy boldog? Az más kérdés, hogy vannak válságos időszakok, de a kérdés azt hiszem nem erre vonatkozott.