Úgy érzem semmi értelme hogy én vagyok, mit tudok csinálni?

Nekem elég komplikált családi helyzetem van, a lényeg az, hogy a szüleim elváltak, és szinte soha nem látom apámat (pedig szeretem, még talán anyámnál is jobban), anyám pedig... Hogy is mondjam... Jó viszonyban vagyok vele, meg minden, de nem tudok vele elbeszélgetni normálisan. Vagy nem hallgat végig, vagy nem vesz komolyan. Volt, amikor szabályosan a p*fámba röhögött...

(Első vagyok.)

http://www.youtube.com/watch?v=AsR2Mk4uh_4

lesz még az rosszabb is ne aggódjatok :) de egyben jobb is

Igen a szuleidnek nem kellene lebeszelni a terveidrol, de Te pedig tanulhatnal belole,

pl. a terveidet inkabb egy barattal beszeld meg, es ne a szuleiddel.

Igen ez ismeros, hogy soha nem kapsz elismerest, s valoban elmegy az ember kedve, de hidd el, hogy logikus gondolkodassal megoldhato ez a problema.

Ugyanígy van velem is:( Én 18vagyok és már kb 13-14 éves koromtól tart ez az egész.

(és én is hozzáteszem,hogy soha nem voltam emo nem leszek az soha)

CSak egyszerűen semminek érzem magamat is, meg az életemet is. Szeretnék valahogy kitörni de nem tudom hogyan kezdhetnék hozzá..Meg amúgy is próbáltam párszor, de nem jött össze semmi:/:S

Nem is értem ,hogy van e lényege a létezésemnek. :/

De szerintem jó lenne Neked is kérdező egy pszichológus, én is fontolgatom....

18,l

ugyanez nálam is, én 19/L vagyok.

Engem veled ellentétben érdekelnek dolgok, szeretem pl a sportokat, de egyszerűen nem tudok belevágni, talán nincs hozzá merszem. Céljaim nekem sincsenek, én is csak bolyongok a nagyvilágban, minden napom ugyanolyan, semmit sem csinálok. Az osztálytársaimat akik mellesleg már nem is azok de még néha összejárunk inkább nevezném haveroknak mint barátoknak. Néha kicsit összeszedem magam és oylankor nem szomorkodom, de minden reggel amikor felkelek ez megszűnik és jön a rosszkedv.://

Sok kis depis.:D

Mi értelme lenne élni?

kit érdekel?xD

élj valamiért vagy valakiért akit szeretsz.

vagy ha önző vagy élj magadért.:D

ne legyetek már szánalmasak. nem vagytok menthetetlen esetek még csak annyira se hogy ne tudjátok egyedül megoldani a problémáitokat.

az hogy nem ismerkedsz az a te hibád.

ha nem ismerkedsz az a te dolgod csak aztán ne panaszkodj hogy nincs sok barátod.

ki mint veti ágyát úgy alussza álmát.

nem tellene sok időbe hogy jobb életet teremts magadnak de ha meg se próbálod akkor lelkizhetsz életed végéig az életről. csak aztán nehogy elfelejts élni.:D

azt meg utálom ha valaki tragédiának kiáltja ki az életét csak mert bajosa családja.

én is mesélhetnék de nem teszem mert semmi értelme.:D

ha jó viszonyban akarsz lenni a szüleiddel akkor esetleg próbálj meg kedves lenni...xD

21:27 Már megint ez!! ÁÁÁ!!!

Imádom az ilyeneket akik ezt válaszolják, hogy "majd kinövitek" meg "abban a korban még így érzitek" stb...

De könyörgöm, egyetlen egyszer ebben az életben, ha valaki ebben a formában válaszol mint a 21:27-es magyarázza már el, hogy mi lesz más. Ez kb a 4. kérdés ahol rákérdeztem az olyan válaszolókra, akik azt írták, hogy "majd kinövitek", hogy mégis mi lesz más, de sohasem válaszoltak. Mert szerintem maximum beletörődünk abba, hogy senkik vagyunk, ez lenne a "kinövés"? Vagy mire gondolsz?