Mi ez ami lejátszódik bennem?

Az eszemmel tudom, hogy nincs értelme várnom egy illetőre, de a szívem mégis mást mond. Abszolút nem volt egy jó kapcsolat sok rossz volt, de mégis sokszor hihetetlenül boldog voltam, biztos voltak nekem is hibáim, nem tagadom, de kettőnk közül ő volt az aki leginkább hozzájárult ahhoz, hogy szépen lassan mindig elromlott az egész.

Most van egy fiú, aki érdeklődik irántam, én is viszonzom ezt, de lelkileg erre még nem állok készen, pedig szeretném. Egyenlőre csak ismerkedünk, persze érzem hogy ő már most többet szeretne de én még nem állok készen, bántani avval hogy "megpróbáljuk" aztán lesz valami, nem akarom. Természetesen ezt vele is közölni fogom ha a beszélgetésünk erre terelődik. Egyszerűen úgy érzem hogy minden tekintetben többet kaphatnék ettől a kapcsolattól, de a "múltam" nem enged. A nehézségek ellenére, úgy érzem a másikkal tudnám leélni az életemet. Nem érzem úgy, hogy csak ragaszkodnék, egyszerűen olyat érzek iránta, amit nem tudok megmagyarázni. Ez így most lehet kissé kusza, de annyi minden kavarog bennem hogy nem tudom leírni. a barátaim már nem értenek meg, hogy miért jó ez nekem, ezért gondoltam itt beszélgetek, hátha akad itt valaki akivel eltudok erről beszélgetni, mert megérti