Úgy érzem, nem vagyok elég okos ahhoz, hogy el tudjak beszélgetni, mit tegyek?
Annyira félek mindig, hogy lenéznek és ezért nem tudok kibontakozni. Az a helyzet, hogy ilyen 21-22 évesekkel barátkozom, akik már egyetemisták, nagyrészt bölcsészek. Én vagyok köztük a "kislány" és ez annyira frusztrál. Többnyire hallgatok, meg bólogatok. Nagyon félek megszólalni és ezért egy idő után le fognak nézni. Én mindig ilyen voltam, illetve a saját korosztályommal nem, de eleve zárkózottabb vagyok és én nem tudok önfeledtül beszélgetni emberekkel, ha csak nem vagyunk nagyon bizalmas viszonyban. Mindig zavarban vagyok, elcsuklik a hangom, meg ilyen kislányos lesz. Félek, hogy nem felelek meg nekik, mert nincs témám, nem vagyok olyan tájékozott, mint ők. Ők folyton olvasnak, minden, én meg csak annyit, amennyi egy 16 évestől "elvárható". Nagyon szeretném, hogy befogadjanak, de nem merek megnyílni, nem merek viccelődni, mert félek, hogy kinéznek, nagyon merev vagyok. Szörnyű. Segítsetek kérlek, mert még 1 hónap van a nyárból, sokat fogok velük találkozni. Mellesleg nagyon gáz, de nem merek elmenni velük koncertekre sem, mert mostanában nagyon megutáltam magam, próbálom ritkítani a találkozásokat.
16/L
De amúgy a helyzetet se tudom elképzelni, h egyálltalán h kerültél közéjük ha hozzájuk se mersz szólni? Mikor mennek valahova hívnak?
Ha úgy igazán beleakarsz szólni a dolgokba, figyeld meg h miről beszélnek álltalában, kicsit informálódj a dolgokról, és legközelebb hozzá tudsz szólni vagy valami. Esetleg dobj be valami témát, vagy tereld arra a beszélgetést amiről te is tudsz véleményt mondani...
Beszélj vele is, ha barátként tekint rád, fog segíteni, h bevon a beszélgetésbe, esetleg olyanról kezd beszélni amiről tudja h téged is érdekel. Vagy konkrétan hozzád beszél, h lássák a többiek, h veled is jól el lehet dumcsizni, csak nem feltétlen minden "hülyeségről"...
Ha ezek magától nem jutnak eszébe, mond el neki, ha pedig nem így csinálja, szerintem nem tekint rád igaz barátként...
Én is ilyen voltam/vagyok. Nem kell, hogy mindig beszéljen az ember, néha tudni kell hallgatni is. Talán aki tud hallgatni, sokkal többet ad, mint aki beszél.
Persze tudom, hogy rossz kukának lenni, de ... Néhány tipp:
- Próbálj meg olvasni többet (akár szép irodalmat is)
- nézz filmeket ( ne csak vígjátékot, romantikát, akár egy művészfilmet is)
- legyen hobbid, ami érdekel, ami különleges ( szövés, tenisz, golf, fotózás, festés,társastánc, hangszer, sütés stb.)
Ezáltal lesz témád, mert egyszer elejted, hogy most nem jó, mert ide és ide megyek vagy azt hallottam festőkurzuson, hogy...
- ha nincs lehetőséget utazni, akkor az internet segítségével, könyvekkel próbálj meg minél több fővárost megismerni. Vagy akár az egyes államok szokásaival.
- neked is van véleményed, mond el azt. Nem lehet mindenkinek egyforma véleménye, úgyhogy emiatt igazán nem nézhetnek ki. Ha pedig azt akarják, hogy neked is az legyen a véleményed, ami nekik, akkor már régen nem igaz barátok.
- csináljatok közös programokat, vagy más barátaiddal is lehetnek programjaitok: túrázás, strand, nyársalás, városnézés stb.
- ha teheted, látogass el olyan városokba, ahol még nem jártál. Tudom neked ajánlani: Pécs, Szeged, Gödöllő, Eger, Sopron, Debrecen, Kecskemét, Kaposvár, Tihany stb. De akár kisebb falvakat , városokat is, amelyekről úgy gondolod, hogy érdekesek.
Most hirtelen ennyi jutott eszembe. Sok sikert és ne add fel soha. Nem te vagy a hibás, s emiatt még nem kell elásnod magad. GYakorlat teszi a mestert. Nem fog egyik napról a másikra menni, csak szépen fokozatosan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!