Éreztétek már úgy magatok hogy el kell mennetek valahonnan messze, mert a múltatok mindig ott "leskelődik" a nyomotokban és nem tudtok új életet kezdeni,?

Hozzáteszem 2000 kilométerre költöztem anno.

#1

Szia. Ha ez téged ennyire felzaklat, akkor valóban úgy kell alakítani az életed, hogy ne lásd többé őket. Én is voltam hasonló cipőben évekkel ezelőtt. Én egy helyen dolgoztam a párommal és barátnőmmel. Később a párom megcsalt vele. És még ők nevettek az én fájdalmamon. Sírva, remegve jártam dolgozni, mert minden nap látnom kellett őket. Nagyon megalázó volt és úgy éreztem elárult az az ember, akiben megbíztam és megosztottam vele az életem, a titkaim. Így hát felmondtam. Munkanélküli lettem, de kb. 2 hét múlva már dolgoztam is. Egy sokkal menőbb állást találtam. Ma már multi cégek vezetőivel tárgyalok és a paradoxon az egészben, hogy életem legszörnyűbb, legfájdalmasabb csalódása adta életem legsikeresebb szakaszát. 😃

Szóval ami mérgez és nem segít téged az előrejutásban, bármennyire is fáj, azt ott kell hagyni. Szar lesz az elején, nem találod a helyed. De utána tuti sokkal jobban érzed majd magad.