Most rosszul éreznéd magad a helyemben, vagy nem?

Én tuti rosszul érezném magam.Már az is negatívan hatott rám,hogy elolvastam a kérdésed.Én mindig rosszul reagálok az ilyen esetekre.

Amúgy miért halt meg?Mit csinált?(csak kíváncsi vagyok).

Én is rosszul érezném magam !

De ha te nem.. akkor szívtelen vagy sztem!

Nem vagy szivtelen szerintem. Mondjak valamit őszintén ? Most is a fejemben van 2 személy aki jelenleg még él, de nem zavarna, hogyha meghalna. Nem is ők érdekelnek különösebben, hanem amin én túlmentem miattuk. Persze mindenkinek más a véleménye, én se mondtam , illetve irtam volna ezeket, 5-6 évvel ezelőtt, de azóta sokminden változott.

Olykor vannak emberek az életünkben, akik elpusztitanak pár dolgot bennünk, amiket később aztán vissza lehet épiteni. De akaratlanul is, elpusztithatnak olyan dolgokat is, amiket talán sose fogunk visszaépiteni, ilyen például a megbocsájtás képessége is. Nem arról van szó, hogy nem tudsz megbocsájtani valakinek, de nem is akarsz. Minek, őszintén ? Amit valamikor lerombolt, azt nem adta vissza senki és csak te tudod valóban min mentél keresztül ameddig felépitetted azt, ami romokban állt.

Talán legbelül megbocsájtottam ezeknek a személyeknek, ettől függetlenül viszont nem akarom a társaságukat és nincs szükségem a létezésükre. Ennyiről szól az egész és ez szerintem érthető és logikus is. Mindazonáltal, hiszek abban, hogy amit elkövettél minden percedben, az utol fog érni előbb vagy utóbb. Ez mindenkire vonatkozik persze és ez a gondolat segit sokszor elaludni éjszakánként.

Nekem meghalt egy régi osztálytársam (még régeben), az egyik nagyobb ünnep elött.

Akkor arra gondoltam hogy talán mégis létezik isten. Egy r*hadék volt.