Hogyan szerethetném meg önmagam smink nélkül?

Elmondom a sztorimat, légyszi de ítéljetek el, hogy műpi...a stb vagyok, tanácsokat szeretnék kérni!

21 éves vagyok. 13-4 éves koromban kezdtem felfedezni a sminket, beleszerettem egyből, kiélhettem a kreativitásomat és szebbnek is láthattam magamat. Az a helyzet, hogy mindig csúnyának láttam magam. Pedig nem vagyok az, folyamatosan kapom a bókokat kéretlenül, menjek modellkedni, színészkedni stb. Valahol mindig is tudtam, hogy nem vagyok csúnya de képtelen vagyok elhinni. 14 éves korom óta egyszer sem(!) léptem ki az utcára smink nélkül. Van, hogy otthon is felkenek valamit, hogy ne érezzem undorítónak magam.

Lehet mondani, hogy az instagramnak és egyebeknek köszönhetem ezt a mértékű önbizalomhiányt (ami részben igaz is), de amikor 15-6 voltam még nem terjedt el ennyire a social media, de én már akkor sem tudtam smink nélkül elviselni magam. Meg ugyebár már az instán is kezd elterjedni a “natural look” a teljes smink helyett.

Eddig nem is volt baj, szerettem sminkelni és sminkkel én is tényleg szépnek láttam magam, viszont kezd számomra nyűg lenni a mindennapos sminkelés és irigykedem azokra, akik simán elvannak nélküle, vagy legalább minimálissal. Hogyan szerethetném meg magam smink nélkül? (Már az is haladás lenne, ha csak kevesebb terméket használnék) Belefáradtam és már nem is érzem kreatívnak a dolgot, megutáltam. Viszont anélkül meg szorongok, nem érzem jól magam. Mit tehetnék?