Miért nem vonják össze az ezotéria rovatot és a tudomány kategóriát?

#10: > Az ezotéria nem hiten, és egyéni megtapasztaláson alapul?

De. Pont ez vele a baj. Mert a tudomány nem hiten és egyéni megtapasztaláson alapszik, hanem – figyelem, itt minden jelző fontos: – reprodukálható, számszerűsített, objektív megfigyelésekre (mérésekre), és az ezek összefüggéseit leíró modellekre (összefüggésekre, képletekre).

> a lódarázsnak nem kéne tudnia azok alapján a törvények/megállapítások, észrevételek/ megfigyelések, következtetések alapján repülnie

Nem ismerjük a világ összes összefüggéseit, különben a fizika egy lezárt tudomány lenne. Nem tudom, hogy a lódarázs esetén mire jutottak, meg mire sem, de a fizika biztosan nem azt állítja, hogy a lódarázsnak nem szabadna repülnie, hanem azt, hogy a lódarázs repülését leírni szándékozó, figyelembe vett modellek nem írják le a lódarázs működését. Hogy miért nem? Valószínű azért nem, mert a modell mindig leegyszerűsített, elvonatkoztatott valami, ha lényegtelen dolgoktól vonatkoztatunk el, akkor ebből előnyünk van – pl. nem kell számolni a lódarázs elektromos ellenállásával, gyulladási hőmérsékletével, szakítószilárdságával, színével –, ha viszont lényeges dolgot nem veszünk figyelembe, akkor nyilván nem fogja a számításunk leírni a valóságot. De ez nem azt jelenti, hogy a fizika hibás, hanem az ember nem vett minden aspektust figyelembe, mikor megpróbálta modellezni a valóságot.

~ ~ ~

A fizika megfigyelései legalább objektívek, számszerűek, a mérések megismételhetőek. Ez az ezoterikának hívott mai valamiről még ez sem mondható el.

#11: > Ja meg még pl hogy amire a tudomány nem tud választ adni, azokra pl ott van a válasz a mitológiában […]

Egyszerű logika: Attól, hogy A személy válasza helytelen, vagy A nem tud valamire választ adni, abból nem következik, hogy B válasza helyes lenne. Az ezoterika sokszor épít arra, hogy vagy A-nak, vagy B-nek mindenképpen igaza kell, hogy legyen, pedig lehet, hogy mindkettő téved.

A másik probléma, hogy A-nak ugyan megvannak a maga válaszai, csak valaki ezeket nem ismerve mondja azt, hogy A nem tud választ adni, ezért van igaza B-nek.

> és pl lehet olyan, hogy a tudomány mondjuk X év múlva visszaigazolja a mitológiát

Nyilván bármilyen jelenséget is veszünk, találunk olyan mitológiát, amire rá lehet húzni. Ez nem nagy kunszt. Az ezoterika pont ezért mazsolázik a különböző mitológiák, vallások között. Kimazsolázza azt, ami éppen kapóra jön, és figyelmen kívül hagyja azt, ami meg teljesen ellent mond a valóságnak, meg néha a józan észnek is.

> Egy pajti amúgy pl az ősrobbanást szokta ilyen hasonlókra hozni, hogy pl volt valami nagy, és szétrobbant sok darabra; és akkor hogy Istennél is úgy volt, hogy ő egy darab volt, és el kezdte magát felosztani, merthogy akkor elvileg rajta kívül nem volt semmi; és akkor csak úgy tudott el kezdeni teremteni.

Ez megy ősi tan. Csak azzal a különbséggel, hogy az ősi tan egy szimbolikus folyamatot ír le, az ezoterika, meg annak a hívői ebből meg valami konkrétat gyártanak. Pont ez a gond a vallások mai formájával. Alapvetően erkölcsi világképet alakítanának ki, filozófiai fogalmakon keresztül megalapozva ennek a világképnek a gyökereit. Ilyen szempontból lehetnek tanulságai. De ennek a világképnek a kifejtése metaforákon, megszemélyesítéseket, hasonlatokon nyugszik. Ha viszont a metaforát konkrétan kezdjük el értelmezni, néha sületlenségek jönnek ki belőle, aminek mindenhez köze lesz, csak a fizikához, meg a valósághoz nem.

> Ennyi erővel vallás is mehetne az ezotériába alkategóriának

Vagy az ezoterika mehetne a vallásba alkategóriának? Vagy mindkettő ugyanannak a kategóriának egy-egy alkategóriája? Nehéz kérdés.

Valahol mindkettőben közös, hogy egy-egy kiragadott megállapításról elmondható, hogy az objektív bizonyosság nélküli meggyőződés. Mert sok-sok kérdésről lehetnek különböző meggyőződések. Pl. néhány ilyen kérdés:

- Létezik-e az ember létezése a halál után (magyarán van-e valami olyasmi, amit léleknek szoktunk nevezni)?

- A halál utáni létezés milyen jellegű? (Pl. van-e mennyország, van-e pokol, stb…)

- A halál utáni létezésből vissza lehet-e jutni az életbe? (Van-e reinkarnáció?)

- Van-e a fizikai világon túli világ, ami nem absztrakció, hanem konkrét? (Van-e konkrét metafizikai létező?)

- Vannak-e olyan törvényei ennek a metafizikai világnak, ami hatással van a fizikai világra? (Karma törvénye, de ide kapcsolható a jóslás, asztrológia, meg hasonlók kérdése is.)

- Vannak-e ebben a metafizikai világban intelligenciával bíró létezők? (Vannak-e istenek, angyalok, démonok, szellemek, tündérek, manók, miegymások?)

- Ha igen, hány ilyen intelligens metafizikai entitás létezik? (Egy isten van? Több?)

- Vannak-e ennek a metafizikai létezésnek szintjei? (Van-e hierarchia ezen létezők között? Ha több isten van, akkor ezek egyenrangúak-e, vagy van valami isteni hierarchia? Van-e Isten felett egy következő réteg, amiben van egy magasabb rendű isten, aki a mi teremtőnket teremtette, stb…)

- Milyen tulajdonságokkal bírnak ezek a metafizikai létezők? (Vannak-e hibáik, vannak-e korlátaik akár tettekben, akár tudásban, stb…)

Aztán vannak konkrétabb kérdések, amik olyan rendszerekben tevődnek fel, mint pl. az asztrológia, alkímia, csakrák, telepátia, stb…

~ ~ ~

Ha ezeket mint mozaik darabokat nézzük, akkor a vallások egységes, régi múltra visszatekintő mozaikcsomagok, amik nem, vagy nagyon lassan változnak, nagyobb eltérések inkább a vallások több ágra szakadását jelentik.

Az ezoterikus „hívők” meg mazsolázgatnak ezekből a mozaikdarabokból – egyébként sok mozaikdarabka különböző vallásokból lett letörve –, mindenki a saját meggyőződése szerint olyan mozaikdarabkákat választ, ami neki tetszik, olyan képet készít belőle, ami neki tetszik. Nincs ezoterikus tudás, csak különböző ezoterikus mozaikdarabkák különböző halmazai. Az egyik nem hisz az aurában, asztrológiában, de hisz a karmában és az álomfejtésben, hisz az angyalok létezésében, de nem hisz a pokolban. A másik hisz a karmában és az asztrológiában, de nem hisz az aurában és az álomfejtésben, hisz a reinkarnációban, de nem hisz bármiféle istenben, bármilyen intelligens, mindenható lényben. A harmadik meg megint más mozaikkollekcióval rendelkezik. De mégis ezeket mind-mind ezoterikának hívjuk.

Ha úgy nézzük, a vallások kész, összeállított ezoterikus csomagok – így a vallás az ezoterika része –, ha meg úgy nézzük, akkor az ezoterika a vallások egyike, ami egy „moduláris” hitrendszer, amiben kvázi ahány hívő van, annyi vallási irányzata van ennek a speciális vallásnak. Innen nézve meg az ezoterika része a vallásoknak.