Jól látom, hogy ha a trágár, vagy uszító szavakat úgy írják ki a kérdezők a gyk-n, hogy egyes betűit kicsillagozzák, akkor hiába jelentik a jóérzésű magyar emberek, a moderátorok akkor is kint hagyják?

Hetek után is marad. Es sajnos bizonyos eseteket nem is tekintenek annak.

Pl. ha valaki Ez nagyon jó! helyett azt írja, hogy ez nagyon (ferfi nemi szerv), nem trágár. Én ezeket jelenteni szoktam, de soha nem törlik. Az elrontottam trágár változatát sem.

A közlés szándéka és szövegkörnyezet sem mindegy. Az előző példa alapján is látszik, hogy az öncélú káromkodást törlik csak (nélküle is közölhető lett volna a mondanivaló, és a használatának célja mások megsértése), ezért nem is számít minden káromkodásnak, csak mert része egy önmagában vulgáris szó. Extrém prüdéria lenne megcsonkolni a nyelvet emiatt.

Nagy különbség van aközött, hogy "hülyeségeket beszélsz", vagy "hülye vagy". Az első egy érvelési mód arra, hogy nem értesz egyet a mondandóval, míg a második egy közvetlen személyeskedő sértés. Hiba lenne mindkettőt törölni.

Igen kemény kritika: „a hülye is látja, hogy trágár uszító netán rasszista a szó” „hiába jelentik a jóérzésű magyar emberek, a moderátorok akkor is kint hagyják”.

Kinek, kinek más a lelkülete. Számomra a h betűvel kezdődő, ékezetes magánhangzót és kétjegyű mássalhangzót is tartalmazó, e betűre végződő szó használata is durva, visszatetsző. Nem is használom ezt sem, pláne erőteljesebbeket, így nem kerülhetek olyan, lelkemet sanyargató helyzetbe, hogy az én ilyen szót – akárcsak idézetként – tartalmazó írásomat törlik, sok másét, szerintem erőteljesebb szóhasználat miatt sem.

Bár magammal szemben ez a határ, kénytelen vagyok szembesülni azzal, hogy a nagyon trágár szavak igencsak elterjedtek; életkortól, nemtől, társadalmi helyzettől függetlenül. Ha ez van, ez van; nem tudok egy lavinát megállítani.

Nem jelentgetek ugyan ilyenek miatt sem kérdést, sem választ, de belegondolva; ha tenném, akkor is helyén kezelném. A jelentési lehetőség egy figyelemfelhívás az üzemeltető intézkedésre jogosult képviselője felé; ő dönti el, hogy a kétségemet merre sorolja: megerősíti, vagy elutasítja.