Az életem egy káosz. Mit csináljak? (fontos)

Keres egy barátnöt :S

hm... először is nyugodj meg. Nehéz eset. Nem is tudok mit írni... Mindenesetre össze kellene szedni magad. És elhinni belül h jóra fog fordulni a helyzeted mert értékes és szerethető ember vagy. Kellene találnod vmi elfoglaltságot, amiben örömed leled és elterelni a figyelmed a negatív dolgokról. Pl a futás az jó lenne sztem. Az osztálytársaiddal meg ne törődj. Mamádat látogasd, meg legyél mellette. És próbáld észrevenni a legapróbb örömöket is az életedben. És törekedj rá h mindenben a jót és a pozítívat lásd. Rohadt nehéz lesz, de az egyféle kiút lenne... Mindenesetre sok sikert! :)

Szerintem meg Neked egy hobbi kéne elsősorban! Amiben örömed leled, és nem otthon ülnél. Szomorúan olvastam,amit írtál, eléggé magamra ismertem kamaszkoromból. Szóval azt tanácsolom, akár valami kézműves tábor, akár egy fitness bérlet, akár csak kutyát sétáltatni állatmenhelyen, bármi, csak legyen egy célod minden nap, legyen menetrendje az életednek. Nekem a pattanásokon az segített, hogy vegetáriánus lettem. Te még fiatal vagy ahhoz, hogy teljesen elhagyd az állati eredetű ételeket, de azt javaslom, hogy csökkentsd a mennyiségét. Nekem régen bőrgyógyász mondta, 20 éves koromig iszonyúan nézett ki az arcom. Felsorolta a kedvenc ételeim (csoki, tejtermékek, hús, kv, stb..) amiből mostantól fogyasszak kevesebbet, és a bőröm meghálálja. Mondanom sem kell nem hittem neki, de egyszer úgy hozta a sors, hogy eldöntöttem, vegetáriánus leszek, és rá pár hónappal minden elmúlt, akkor jutottak eszembe a szavai. Szóval próbáld meg, hogy ezeket csökkented, őszre rendbe is hozhatod teljesen, ja, és napozni se felejts el:) Az is csodákra képes! Amellett, hogy feltölt. Különben biztos rengeteg fórum van, ahol tudsz ismerkedni korodbeli lányokkal, böngéssz a neten, de szerintem a jó megoldás az, amit az elején írtam, hogy keress egy hobbit, amit tudsz csinálni, hasznosnak éreznéd magad, és közben persze emberekkel is ismerkedhetnél, kitudja, még barátságok is szövődhetnek:) Én szerettem kézműves táborokba járni ennyi idősen. Ma 23 vagyok, mai hobbim a sport:) Amit sose gondoltam volna régen, világéletemben túlsúlyos voltam, de hála ennek, már nincs vele sok gondom. Fel a fejjel, rengetegen (köztük én is) hasonlóan élték meg a kamaszkorukat, és ma boldog, normális felnőtt emberek (minden egoizmus nélkül:) ), csak valamiért kellettek (idézőjelben..) ezek a gyerekkori pofonok az élettől, hogy azzá váljunk ma, akikké váltunk.